Az  önkormányzatok az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket tartották meg a napokban, főként azért, hogy megállapítsák

a 2025-re kivetett helyi adók, azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó mértékét.

Kapcsolódó

Ezeknek január 1-jén hatályba kell lépniük, év közben legfeljebb csak adócsökkentésről határozhatnak a közgyűlések.

Emelés esetén egy hónapos „felkészülési időt” is kell biztosítani az érintett adózók részére, ami praktikusan azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében dönteniük kell az önkormányzatoknak.

A hvg.hu több önkormányzati határozatot is átnézett, a lap összesítése szerint

a települések vezetői úgy döntöttek, hogy más helyi adók emelésével kompenzálják az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását, amelyet az érintett önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program alapjába kell befizetni.

A lap a kilátástalan helyzetbe juttatott önkormányzatok példájaként Szegedet hozza, ahol a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, Kovács Tamás a helyi adók emelését célzó előterjesztésben indoklásként azt írta: az önkormányzatok finanszírozási rendszerét az állam az elmúlt években nagy mértékben átalakította, jelentős bevételektől fosztva meg a nagyobb településeket, így Szegedet is.

  • A gépjárműadó és a tömegközlekedési normatíva elvonása 1 milliárd forint kiesést okozott, és számos egyéb normatívát befagyasztott a kormány, ami a jelenlegi inflációs környezetben 40 százalékos reálérték-csökkenést eredményezett;
  • az állam jelentősen növelte a város által fizetendő közterheket: a szolidaritási hozzájárulás mértéke 5 év alatt 73 millió forintról 5 milliárd forintra növekedett, miközben 350 millió forintra növelte a város által fizetendő víziközműadó éves mértékét is. 2025-től ehhez hozzáadódik az iparűzési adó növekményének elvonása is.

Kovács Tamás megjegyzi:

Az állam azzal, hogy párhuzamosan bevételeket von el Szegedtől, miközben a város által fizetendő közterheket növeli, egyre dinamikusabban vonul ki az önkormányzati kötelező feladatfinanszírozásból.

Emiatt a város egyre nagyobb mértékben kénytelen kizárólag a saját bevételeire, azok növekményeire támaszkodni, az intézkedésekkel a város több mint 1,2 milliárd forint többletbevételhez jut, ez azonban csak mérsékelni tudja az állam által elvont forrásokat.

Természetesen az ügyben kerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot is, amint válaszolnak az önkormányzatok felvetésére, közöljük az álláspontjukat.

Egyelőre nem állnak teljes mellszélességgel Navracsics Tibor programja mellett a kormánypárti frakciók, egyesek már azt is felvetették, hogy vegyék le a napirendről Versenyképes Járások Programok tervezetét, mert az a mostani formájában nem elfogadható. A részletekről ITT olvashat.