Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban, a hőség pedig gyakran éjjel sem hagyott nyugodt pihenést. Jelenleg újra lecsapott a pokoli hőség: kiadták a legsúlyosabb figyelmeztetést. Csütörtök éjféltől vasárnap éjfélig az egész ország területére a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást rendelte el az országos tisztifőorvos. 

A felmelegedési trend pedig tovább folytatódik a következő évtizedekben is. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Divinszki Ferenc, Kis Anna és Pongrácz Rita – tanulmányukban a jövő kilátásait vizsgálták Európa különböző szélességi körei mentén – írta a Másfélfok. 

Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, itthon pedig a szeptemberi kánikula.

Az extrém meleg napok számának növekedése mind Magyarországon, mind Európában megfigyelhető jelenség. Idén is lezajlott már egy-két súlyos hőhullám hazánkban és Európa-szerte egyaránt. Ezek során a hazai napi hőmérsékleti rekord is többször megdőlt, például

  • július 26-án Sarkadon a HungaroMet Zrt. hivatalos adatai szerint 41,3 Celsius fokot mértek.

A klímamodell-szimulációk alapján a legsúlyosabb hőségekre jellemző forró napok (amikor a napi maximumhőmérséklet legalább 35 fok) számának további növekedése várható az évszázad végéig, bármely jövőbeli forgatókönyvet is vizsgáljuk.

A változások mértékét elsősorban az határozza meg, mennyire lesz képes az emberiség visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az emberi tevékenység hatásain felül azonban az sem mindegy, milyen elhelyezkedésű területet vizsgálunk. Európában az extrém magas hőmérsékletek gyakorisága és intenzitása jellemzően déli, illetve keleti irányban növekszik. Ennek oka az Egyenlítőtől való távolság csökkenése, illetve az óceánoktól való távolság növekedése (vagyis a kontinentális hatás erősödése). Emellett a tengerszint feletti magasság is számít: adott szélességi kör esetén minél magasabban helyezkedik el egy adott terület, jellemzően annál kevesebb a forró napok száma.

Az ELTE kutatói három szélességi kör mentén vizsgálták a melegedés mértékét négy különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyv alapján. Ezek közül

a legoptimistább „zöld út” (SSP1-2.6)

  • azonnali kibocsátáscsökkentést és alkalmazkodást feltételez, amely mellett a felmelegedés mértéke mérsékelhető, így a 35 °C feletti maximumhőmérsékletű napok száma csak enyhe növekedést mutatna.

a legpesszimistább „fosszilis út” (SSP5-8.5)

  • abból indul ki, hogy a fosszilis energiahordozók jelenlegi ütemű használata folytatódik a század végéig.

Ez utóbbi, pesszimista forgatókönyv Dél-Európában azt jelentené, hogy a nyár két legmelegebb hónapjában – júliusban és augusztusban – szinte minden nap 35 fok fölé emelkedne a hőmérséklet, a forró napok száma pedig három-négyszeresére nőne az 1995–2014-es referenciaidőszakhoz képest.

A hőség ráadásul nem állna meg a nyár végén: szeptemberre is kitolódna, amikor korábban legfeljebb egy-egy kiugróan meleg nap fordult elő, a század végére viszont akár egy teljes hét hőhullám is jellemző lehetne. 

Magyarországon ugyanez a forgatókönyv a nyár derekán – júliusban és augusztusban – 11–13-mal több 35 Celsius fok feletti napot eredményezne, és itt is szeptemberre húzódna a forróság, közel egy hétig tartó extrém meleggel.

Észak-Európában, ahol jelenleg gyakorlatilag nem fordulnak elő ilyen hőmérsékletek, a nyári hónapokban akár havi 10–12 forró nap is megjelenhetne, különösen a kontinens keleti felében, ahol az óceántól való távolság fokozza a kontinentális hatást és ezáltal a melegedést.

A klímaváltozás egyre gyakoribb hőhullámai már most is jelentős többlethalálozást okoznak Európában.

2023-ban mintegy 40 ezer, 2022-ben több mint 60 ezer ember halálát hozták összefüggésbe az extrém meleggel. A 21. században ez a szám tovább nőhet, és a hőhullámok a mediterrán térségben, valamint Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – a legsúlyosabb környezeti veszélyforrássá válhatnak. A felmelegedés kedvez a trópusi betegségeket terjesztő szúnyogok, kullancsok és gombák terjedésének, így olyan kórokozók jelenhetnek meg vagy terjedhetnek el a jelenleginél északabbra, mint a nyugat-nílusi-, dengue- vagy zika-vírus, illetve a Lyme-kór. Bár a téli hideg okozta halálozás mérséklődhet, ezt bőven ellensúlyozza majd a hőség miatti többlethalálozás, még mérsékeltebb, „köztes” forgatókönyv esetén is.

Vörös riasztást adtak ki Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és a Balkán egyes részeire, ahol tartósan 40 celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet a következő napokban és emiatt jelentősek az egészségügyi kockázatok.

A spanyol meteorológiai szolgálat szerint Sevillában és Cordobában 44 fok várható, miként Portugália déli részein is erre lehet számítani. Erről itt olvashat többet >>>