A hívószám spoofing, azaz hívószám-hamisítás a vishing (hamis banki hívások) adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikája. Lényege, hogy a csalók módosítják a hívószámot, ami a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát – írja a MNB fogyasztóvédelmi oldala.

Lefordítva:

nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amit ismer, például egy banké, ezáltal még inkább hitelesnek tűnik a hívás.

Ha az áldozat ismerős telefonszámot lát, amikor hívják, kevésbé lesz gyanakvó, és megnő az esélye annak, hogy teljesíti, amit a hívó fél kér tőle. Akár a személyes, bankszámla- vagy bankkártya-hitelesítő adatait is megadja, távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepít, esetleg ráveszik arra, hogy utalja el a pénzét egy „védett” számlára (valójában a csalóknak) vagy hagyja jóvá az általuk megadottra.

Ezek legyenek az intő jelek:

  • Minél jobban sürgetik, annál gyanúsabb! Lassítson és gondolja át alaposan, hogy mit is kérnek valójában!
  • Ne adjon meg személyes adatokat, szakítsa meg nyugodtan a beszélgetést!
  • Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia, tegye le és hívja fel az ügyfélszolgálatot az ismert telefonszámon, ne hagyatkozzon visszahívásra vagy átkapcsolásra, amit a csalók felajánlanak.
  • Az ellenőrzéshez ne használja a hívó által megadott telefonszámot! A szám hamis lehet, vagy létrehozhatták kifejezetten a csaláshoz.
  • A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat Önről vagy a vállalatról, amelynek dolgozik, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhat meg a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat.
  • Ha hitelesnek gondolja a telefonhívást, akkor is kérjen keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél!
  • Soha ne adja meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot! A bankok, banki ügyintézők sosem kérik el ezeket az információkat!!
  • Soha ne telepítsen mások kérésére olyan programot számítógépére vagy telefonjára, amit nem ismer! A csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak vagy szoftverfrissítésnek beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
  • Soha ne utaljon pénzt telefonon érkező kérésre! Egy bank sosem kér ilyet.
  • A csalási szándékú hívásokat jelentse a bankjának!

Brutális telefonos csalás terjed, az MNB nevével élnek most vissza a csalók

A jegybank csalásokra figyelmeztetett, és friss közleményében rögzítette, sem telefonon, sem elektronikus úton nem kér bizalmas bankszámla- vagy kártyaadatokat. Ők is kifejtették, milyen jelek alapján lehet gyanakodni.