Megváltás a lefegyverzés után? Jól ismert nagyágyú ugrana be békebírónak

A Donald Trump elnök által megfogalmazott 20 pontos terv egy terrorizmusmentes Gázát vizionál. Ennek elérésére az övezet demilitarizálása fontos feltétel, amit azt alagutak, fegyvergyártó üzemek és egyéb, a Hamász által használható katonai jellegű infrastruktúra megsemmisítése is magában foglal.

„A megállapodás amnesztiát ígér azoknak a Hamász tagoknak, akik feladják magukat és készek a politikai folyamat elfogadására, fegyvereik átadására. Magát a demilitarizálását nemzetközi szakértők ellenőriznék”

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

– közölte érdeklődésünkre Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, aki egyben részletesen elemezte nekünk a szerződés szövegét, amely az izraeli túszok kérdését is meg kívánja oldani az izraeli börtönökben fogvatartott palesztin foglyok cseréjével, mintegy 2000 palesztin szabadon engedésével.

Átmeneti kormányzás

A terület vezetését egy apolitikus, technokratikus, palesztinokból és nemzetközi szereplőkből álló testület vezetné átmenetileg. Ebben a testületben Donald Trump és Tony Blair is szerepet játszana, több más meg nem nevezett politikai vezetővel együtt. Ez a testület addig lenne Gáza igazgatásával megbízva, amíg a Palesztin Hatóság reformja lezárul, és képes átvenni ezt a szerepet Gázában.

Izraeli rakétatámadásban összeomltt lakóépület Gázavárosban 2025. szeptember 22-én

Kép: Reuters, Ebrahim Hajjaj

Nemzetközi partnerek, köztük arab országok garantáló hatalmak szerepét játszanák a szerződés betartásában. Az Egyesült Államok és arab országok részvételével egy nemzetközi stabilizációs erőt hoznának létre, ami a biztonságért felelne Gázában, illetve az új palesztin biztonsági erő felállításában segédkezne.

Az egyezmény emellett kijelenti, hogy Izrael nem fogja megszállni vagy annektálni Gázát és a kétállami megoldás mellett foglal állást. Emellett a tervezet szerint senkinek sem kell elhagyni Gázát, de önkéntes alapon lesz erre módja a lakosságnak.

A szakértő szerint bár papíron ígéretes a terv, a gyakorlatban rengeteg részlettel kapcsolatban van bizonytalanság. A nemzetközi szakértők, garantáló hatalmak szerepéről, mely országok vállalnák ezt a feladatot, nagyon keveset tudunk. Arra vonatkozóan pedig, hogy a Palesztin Hatóság reformját meddig és milyen feltételek mellett kellene végrehajtani, szintén további részletekre lenne szükség.

„A béketerv az övezet újjáépítéséről beszél, de annak anyagi forrásaival kapcsolatban nem közöl sok konkrétumot azon túl, hogy különleges gazdasági övezetet kívánnak kialakítani és befektetési terveket áttekinteni. Az eddigiekhez képest az is újdonság, hogy a megállapodás az ENSZ-et kívánja ismételten a gázai lakosság ellátásába bevonni, az utóbbi hónapokban preferált alapítvánnyal szemben. És abban az esetben, ha a Hamász nem támogatja a megállapodást, a megállapodás a háború teljes erőbedobással való folytatását helyezi kilátásba”

– fogalmazott Kemény János, aki úgy látja, hogy mivel a Hamász hierarchiája minden bizonnyal komolyan károsodott az elmúlt két évben a harcok következtében, kérdéses, hogy a szervezet képes-e, és ha igen, milyen gyorsan egységes álláspontot kidolgozni.

Tony Blair, a közel-keleti kvartett küldöttje (középen) távozik a palesztin egységkormány minisztereivel tartott gázai találkozója után, 2015. február 15-én.

Kép: Getty Images / NurPhoto

Mindenesetre Tony Blair volt brit miniszterelnök nevének megjelenése a megállapodásban nagy érdeklődést váltott ki.

Míg a nyugati országokban Blair általánosságban inkább pozitív figuraként maradt az emlékezetben, például az észak-írországi békefolyamat eredményes aláírása és lefolytatása következtében, addig azonban a közel-keleti országokban, az iraki háborúban és az azt követő megszállásban játszott szerepe miatt negatívan emlékeznek rá

– közölte a szakértő, egyben felelevenítette, hogy Blair a közel-keleti békefolyamatban korábban aktív szerepet vállalt. Miniszterelnöksége alatt az amerikai béketerveket támogatta, illetve miniszterelnöki karrierjének befejeződése után az úgynevezett Quad (Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ) képviselője a közel-keleti rendezésben egészen 2015-ig, ezzel talán egyedülálló tapasztalatokat tekintve az izraeli-palesztin helyzetről.

„Ezen túlmenően Blair az észak-ír békefolyamat kapcsán sok hasznos tapasztalattal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például hogyan is kell egy lefegyverzést a gyakorlatban végrehajtani. Azonban kérdéses, hogy a gázai szereplők elfogadnák-e személyét”

– fűzte hozzá az NKE munkatársa, aki szerint az egyezmény jelen szövege továbbá nem jelöl meg számára semmilyen konkrét feladatot, így egyáltalán nem biztos, hogy kapni fog a végrehajtásban konkrét beosztást. Amennyiben azonban a szerepe a térség országaival való egyeztetésre koncentrál, úgy nagy valószínűséggel nem váltana ki komolyabb ellenszenvet a szerepvállalása a békefolyamatban.

Résztvevők a Hamasz által elrabolt túszok azonnali szabadon bocsátását követelő tüntetésen Jeruzsálemben 2025. szeptember 16-án

Kép: Reuters, Ammar Awad

Kemény János szerint a legnagyobb nyitott kérdés jelenleg, hogy a Hamász milyen választ fog adni az amerikai kezdeményezésre, és hogy a gyakorlatban milyen regionális koalíciót tud az Egyesült Államok felállítani.

Amennyiben a Hamász nem egyezik bele a feltétel nélküli megadásba, és fogadja el a felvázolt nemzetközi erő jelenlétét, úgy az egész terv működésképtelen lesz

– mondta a szakértő, aki szerint amennyiben a Hamász a felvázolt szerződést elfogadja, annak nagyon érdekes hatásai lehetnek az izraeli belpolitikára is, ahol a Benjamin Netanjahu vezette kormány koalíciós partnereinek a reakciója szintén komoly befolyásoló tényező lehet a békekezdeményezés kimenetére.

Akár elfogadják, akár nem?

A BBC értesülései szerint közvetítők időközben felvették a kapcsolatot a Hamász gázai katonai szárnyának vezetőjével, aki jelezte, hogy nem ért egyet az új amerikai tűzszüneti tervvel.

Izz al-Din al-Haddad állítólag úgy hiszi, hogy a terv a Hamász elpusztítására irányul, akár elfogadja a csoport, akár nem, ezért eltökélt a további harcban.

A felfegyverzett csoport állítólag még mindig 48 túszt tart fogva palesztin területen, akik közül már csak 20-an vannak életben. További akadályt jelent a Hamász egyes tagjai számára, hogy a terv előírja számukra, hogy a tűzszünet első 72 órájában átadják az összes túszt – ezzel feladva az egyetlen alkualapjukat.

Egyes Hamász-vezetők állítólag ellenzik az Egyesült Államok és az arab államok által a tervben „ideiglenes Nemzetközi Stabilizációs Erőként” leírt egységek Gázába telepítését is, amelyet a megszállás új formájának tekintenek.

London elismeri a palesztin államot, látványos lépés a szakértő szerint

Yvette Cooper brit külügyminiszter hétfőn figyelmeztette Izraelt, hogy ne annektálja Ciszjordánia egyes részeit válaszul arra, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan elismeri a palesztin államot. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint számos kormány nem ért egyet az események irányával, és ezzel a látványos diplomácia eszközzel üzent az izraeli vezetésnek.