Az élelemiszer árak március óta 5 százalék alatti ütemben nőnek, szeptemberben pedig az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékra mérséklődött. A kormány korábban ehhez a feltételhez kötötte a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését, tehát semmi nem indokolja, hogy az árrésstop novemberi felülvizsgálatakor fenntartsák a rendszert. Az árrésstop valódi árát már így is a lakosság fizette meg – tájékoztatott közleményében Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). 

A legutóbbi bejelentés szerint novemberben dönt a kormány arról, hogy meghosszabbítja-e az árrésstop hangsúlyosan átmentinek nevezett intézkedését. Bár az intézkedést márciusban semmiféle hatástanulmány nem alapozta meg, és rendeletben sem szerepelt soha, hogy mik a döntés konkrét céljai, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is beszélt arról, hogy a kivezetés feltétele a tartósan 5 százalék alatti élelmiszer infláció – olvasható a közleményben.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a feltétel teljesült. A kiskereskedelemben mért élelmiszer infláció Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adati szerint március óta – tehát több mint fél éve – 5 százalék alatt van. Szeptemberben az éttermi árakkal kiegészített élelmiszer inflációs mutató is 5 százalék alá csökkent, bár a vendéglátás áraira a kiskereskedelmi árrésnek egyébként is minimális hatása van

– mondja Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. 

Kiemeli, ahogy arra számos elemző felhívta a figyelmet, az árrésstop, mint bázishatás legkésőbb jövő áprilisban kifut az év/év alapú inflációs mutató alól. Ekkor ismét láthatóvá válik a most szőnyeg alá söpört infláció, és ismét az eredeti pályára áll a most mesterségesen torzított statisztikai adat. Az ezt mutató számokat a május eleji adatközlésben, azaz közvetlenül az országgyűlési választások után publikálja a KSH.

Ha a kormány mégis fenntartja az árrésstopot, azzal ellentmond saját, deklarált céljainak, és tovább rontja a lakosság, a beszállítók és a kiskereskedelem helyzetét. A beszámolóból kiderült, hogy az árréstop legnagyobb vesztese ugyanis a lakosság, és azon belül is 5-10000 főnél kisebb települések lakossága, azok a falvak és kisebb városok, ahol jellemzően már most sincs, vagy nagyon kevés bolt van, ismertebb kiskereskedelmi lánchoz tartozó egység pedig egyáltalán nem található. 

További problémát jelent, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó

kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon már 400 településen nincs élelmiszer bolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni.

Az OKSZ hangsúlyozza továbbá, hogy a kormány árazásba történő beavatkozása miatt kevesebb akciós termék érhető el a polcokon, mert a kiskereskedőknek azokat az élelmiszereket kell meghatározott árréssel adni, amelyeket a kormány kiválasztott.