A munkáltatók általában szabályzatban vagy kollektív szerződésben határozzák meg a munkabérelőleg nyújtásának feltételeit. Ezek a dokumentumok tartalmazzák például, hogy milyen feltételekkel adható, nyújtható-e próbaidő alatt, és a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló milyen módon köteles visszafizetni az összeget.

A munkavállaló kérésére a munkáltató által nyújtott fizetési előleg adójogi szempontból kamatmentes kölcsönnek számít. Erre a személyi jövedelemadóról szóló törvény kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályai vonatkoznak 

Kapcsolódó

- hívta fel a figyelmet összeállításában a HR Portál.

A fizetési előleg folyósításakor az összeget teljes egészében, adóelőleg levonás nélkül kapja meg a munkavállaló, azonban visszafizetni is a bruttó összeget kell. Ha a munkavállaló úgy dönt, akkor kérheti, hogy az előleg visszafizetését havi részletekben vonják le a fizetéséből.

Amennyiben a fizetési előleg visszafizetése legfeljebb hat hónap alatt történik, és az összeg nem haladja meg az aktuális minimálbér ötszörösét (2025-től a minimálbér összege 290 812 forint) akkor nem kell alkalmazni a kamatkedvezményre vonatkozó adózási szabályokat.

2025-ben ez praktikusan azt jelenti, hogy ha a munkabérelőleg összege nem haladja meg az 1 millió 454 ezer 60 forintot, és a visszafizetés hat hónapon belül megtörténik, akkor nem kell utána kamatkedvezményből származó jövedelemként adózni.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha ezek a feltételek nem teljesülnek, vagy a munkáltató újabb előleget ad a korábbi visszafizetése előtt, akkor ez a kedvezmény nem alkalmazható. Ilyenkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, emiatt a munkáltatónak adóznia a kell. 

Ebben az esetben a kamatkedvezmény 1,18 szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie.

Az szja-t és a szociális hozzájárulási adót minden adóév utolsó napján, vagy ha a követelés az év során megszűnik, akkor a megszűnés napján kell megállapítani. 

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a munkáltatónak a saját döntése, ad-e fizetési előleget, nem köteles ezt megtenni.

Miként az sem mellékes tudnivaló, hogy a törvény csak általános keretet biztosít a fizetési előleghez, de a munkáltató és a munkavállaló a konkrét feltételeket (például visszafizetési ütemezés, kamatmentesség) egyéni megállapodásban is rögzítheti. Így a felek rugalmasan alakíthatják az előleg feltételeit, figyelemmel a kölcsönös érdekeikre.

    A fizetési előleg igényléséhez nincsen egységes nyomtatvány. Az viszont

    alapszabály, hogy az előleg kérését és jóváhagyását minden esetben írásban kell rögzíteni.

    Ha pedig az előleg összege vagy a visszafizetési idő meghaladja a törvényben meghatározott határértékeket, akkor az adóhatóság által előírt nyomtatványokat is ki kell tölteni.