Következő szakaszba lépteti a Magyarország elleni vizsgálatát a kiskereskedelmi különadó ügyében az Európai Bizottság – írja a Financial Times.

A kormány még 2020-ban vezette be a különadót, s azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyek előző évi árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A kulcsa sávos, az adó mértéke kezdetben félmilliárd és harmincmilliárd forint árbevétel között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, százmilliárd forint felett 2,5 százalék volt.

A kormány az elmúlt években leginkább a legmagasabb sávot emelte meg, ez jelenleg 4,5 százalékot tesz ki (tehát közel megkétszereződött),

az 500 millió és 30 milliárd forint közötti sávban 0,15 százalékkal, 30 és 100 milliárd között 1 százalékkal adóznak jelenleg az érintett kiskereskedők.

Legnagyobb mértékben a külföldi tulajdoni láncok jártak rosszul, úgy mint a SPAR, az Aldi, a Lidl, a Tesco, a HVG azt írja

az Aldi 27 milliárd, a SPAR 25 milliárd forint veszteséggel zárta 2024-et, utóbbi esetében a különadó 39 milliárdot vett ki a kasszából.

A legnagyobb érintett szereplők már számtalanszor jelezték, hogy ezek a kormányzati intézkedések különösen diszkriminatívak.

A GKI jelentése szerint az elmúlt 4 évben többet drágultak az élelmiszerek, mint a megelőző 11 évben, részben az árstop, az árrésstop és a különadó miatt.

A jelzés szerint, amennyiben a kormány nem módosít a súlyosan diszkriminatív adónemen, az ügy az Európai Unió Bíróságán köthet ki.