Jelentős lépés történt az importkitettségek csökkentésében tavaly. 2024-ben földgázban megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert, kőolajban pedig meghaladta az 1 millió tonnát a belföldi lelőhelyeken kitermelt energiahordozók mennyisége – hangsúlyozta elemzésében az Energiaügyi Minisztérium.

A 2023-as 1,765 milliárd köbméterrel szemben tavaly 7,3 százalékkal többet, 1,893 milliárd köbméter gázt hoztak felszínre Magyarországon.

  • A belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre sikerült leszorítani.
  • A hazai szükségletek és a kimagasló kapacitású gáztárolók maximális készletmennyisége közötti különbözet a bővülő kitermelés révén túlnyomórészt hazai forrásból fedezhető 

-    –  áll a közleményben.

Kőolajból húsz év után először múlta felül újra az egymillió tonnát Magyarország, legutóbb 2004-ben volt erre példa. 

Az 1,056 millió tonnás eredmény 2020-hoz képest mintegy 20 százalékos növekedést mutat. Az Energiaügyi Minisztérium öt év szünet után írt ki újra koncessziós pályázatokat, összesen nyolc területre, szénhidrogén kutatására és kitermelésére.

Tavaly a belföldön megtermelt áram negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány egész Európában.

A tiszta kapacitások felfutásának is köszönhető, hogy már 2023-ban elértük a korábban 2030-ra megcélzott 40 százalékos kibocsátás-csökkentést – olvasható az elemzésben.

  • Tavalyelőtt a fosszilis alapú villamosenergia-termelés 18 százalékkal esett vissza,
  • míg a napenergiánál közel másfélszeres növekedést jeleztek az adatok.

A Nemzeti energia- és klímaterv 2024-ben felülvizsgált változatában az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest már megfelezni tervezik 2030-ra.

Rekord: Európa még mindig iszonyú mennyiségben zabálja az orosz gázt

Az orosz-ukrán konfliktusban alapvetően Ukrajnát támogató kontinens áttételesen mégis súlyos milliárdokkal finanszírozhatja Putyin háborúját az LNG beszerzésén keresztül. Erről itt olvashat többet >>>