Az Európai Bizottság a tagállamok közreműködésével rögzítette a 2025-ös töltöttségi célokat a földgázellátás biztonsága érdekében. Az ukrán gáztranzit körüli bizonytalanságok miatt a téli és a tavaszi célértékek Magyarország esetében is magasabbak az ideieknél.

A jövőre elsőként, februárban teljesítendő elvárás 59 százalék, a harmadik legnagyobb a tagállamok között – így határozta meg az európai gáztárolók jövő évi feltöltési célértékeit az Energiaügyi Minisztérium.

A szaktárca hangsúlyozza: hazánk idén minden esetben az elvártnál korábban érte el az uniós rendelkezésben megszabott feltöltési szinteket. 

A nemzetközi energiaválság miatt először 2022-ben írta elő az Európai Parlament és Tanács rendelete, hogy a tagállamok földfelszín alatti gáztárolóit kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a tél beköszöntéig. 2023-tól a kötelező töltöttségi arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel. Ütemezett elérése érdekében a szabályozás országonként eltérő köztes szinteket is rögzít.

Az Európai Bizottság közzétette a 2025-ös feltöltési célokat tartalmazó rendelkezést.

A következőként elérendő célérték Magyarország esetében 59 százalék, ennek február elsejével kell teljesülnie. Az új elvárás az idén februári 51 százalékot jelentősen meghaladja, a nagyobb készletmennyiségre az ukrajnai gázszállítások várható kiesése miatt lehet szükség. Az év hátralévő részére vonatkozó magyar célértékek májusra 38, júliusra 61, szeptemberre 84 százalékon alakulnak. A november elején esedékes egységes kötelezettség pedig minden gáztárolóval rendelkező tagállamban 90 százalék lesz jövőre is.

Magyarország 2024-ben az öt feltöltési célérték mindegyikét hiánytalanul és határidő előtt teljesítette. A tárolói töltöttség - jócskán 93 százalék feletti értékkel - szeptember-október fordulójára tetőzött hazánkban. A még jelenleg is mintegy 5,4 milliárd köbméteres tartalék 80 százalékot meghaladó töltöttségi arányt jelez. A hazai gázfogyasztás az energiaválság előtti évhez, 2021-hez mérten mintegy 2 milliárd köbméterrel alakul alacsonyabban. A mérséklődő igények erősítik az ellátás biztonságát és Magyarország energiaszuverenitását, miközben csökkentik a hazai károsanyag-kibocsátást.