Tőlünk nyugatabbra is sújtja a társadalmakat az elvándorlás fokozódó jelensége: a németeknél egyre többen döntenek úgy, hogy elköltöznek a hazájukból, bár nagyobb részük nem megy messzire, hanem valamely szomszédos államot célozza meg. 

Az okok között az elnehezült anyagiak éppúgy szerepet játszanak, mint például a migráció miatt romló biztonságérzet, vagy a csalódás az államhatalomban. 

Ausztriában tényleg kolbászból lehet a kerítés

Több mint 323 ezer német él Svájcban, míg 230 ezren Ausztriába költöztek át a Szövetségi Statisztikai Hivatal új jelentése szerint, amely rámutat: folyamatosan emelkedik a szomszédos országokba vándorló német állampolgárok száma. Az elmúlt évtizedben arányuk tíz százalékkal megugrott, ami gyorsuló tendenciát mutat.

Úgy tűnik, nemcsak a magyarok, hanem a németek is szívesen mennek az osztrákokhoz: a sógoroknál élő német diaszpóra kiemelkedő mértékben, több mint negyven százalékkal bővült 2015-től mostanáig, míg a koronajárvány utáni időkben Spanyolország is népszerű lett – a tengerpart mediterrán nyugalmát manapság 128 ezren élvezik életvitelszerűen.

A napfényes tájakon lassan többen vannak, mint Angliában, ahol hivatalosan jelenleg 142 ezer német él. 

A népszerűségi listán szerepel még sorrendben Franciaország, Hollandia, Belgium és Olaszország, illetve a hűvösebb környékek is, azaz a svéd, a dán, a norvég települések – számol be a Welt.

Elutasítják a szélsőségeket, féltik a szabadságot

Egy új, reprezentatív társadalomfelmérésből az is kiderül: Németország polgárai egyre inkább elégedetlenek a hazájuk helyzetével, és mind többen szkeptikusak a jövőt illetően, ezért hajlanak a kiköltözésre.

Ennek fő oka a gazdaság gyengesége, illetve, hogy az emberek féltik a szabadságukat és nem bíznak az államhatalomban.

A hamburgi Körber Alapítvány jelentése szerint a németek 90 százaléka komolyan aggódik az olyan demokratikus elvek miatt, mint az egyenlőség, a szabad és titkos választások, a szólásszabadság – utóbbi kapcsán a többség már nem bízik a médiában sem.

A populizmusról is megkérdezték nyugati partnereink véleményét, amit a demokráciára leselkedő fenyegetésnek tartanak, és elítélik a megosztó, hamis hírek, a gyűlölet terjesztését – ezt leginkább az olyan szélsőjobboldali pártokhoz kötik, mint az AfD.