A statisztikák Magyarországról kivándorlónak tekintik azt a magyar állampolgárt, aki (ténylegesen vagy tervei szerint) legalább 12 hónapra hagyja el az országot és azt a regisztrációval, vagy tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárt, aki az adott évben Magyarországot a visszatérés szándéka nélkül elhagyja. Köztük vannak azok is, akinek az engedélye érvényessége lejárt és új engedélyt nem kért, valamint akinek az engedélyét visszavonás miatt érvénytelenítették.

Magyarországra bevándorló pedig épp az ellenkezője a kivándorlónak, azaz az a magyar állampolgár, aki eddig külföldön élt/született, és letelepedési szándékkal érkezett Magyarországra, valamint aki legalább 12 hónap külföldi tartózkodásból tért vissza és az a külföldi állampolgár, aki az adott évben Magyarországra belép, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra vagy letelepedésre jogosító engedéllyel, vagy regisztrációs igazolással rendelkezik – írja Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdaság és versenyképesség kutatóintézetének munkatársa a Mandineren.

Az adott ország népességszámának változása két tényezőből áll össze,

  • az egyik a nemzetközi vándorlási egyenleg, azaz a ki- és bevándorlók számának különbsége,
  • a másik a természetes szaporulat vagy fogyás, ami pedig a halálozások és a születések számának különbsége.

1980-ban volt legutóbb a születések száma magasabb, mint a halálozásoké, azaz 1981 óta, több, mint negyven éve hazánk természetes fogyást szenved el.

Pozitív a nemzetközi bevándorlási egyenleg

A KSH nyilvános adatai között 2001-től, az Eurostaton pedig 1995-től találjuk meg a magyarországi ki- és bevándorlás éves adatait. Ezek szerint 1995 óta a nemzetközi vándorlási egyenlegünk pozitív, azaz nem volt hazánkban olyan év, amelyben többen vándoroltak volna ki, mint ahányan költöztek hozzánk.

A térségből csupán Szlovákia mondhatja ugyanezt el. Románia és Lettország 2021-ig, Bulgária 2019-ig, Litvánia 2018-ig, Lengyelország 2017-ig, Észtország 2014-ig de még Csehország is 2012-ig egyenlege negatív volt.

1995 óta összesen nem vándoroltak ki egymillióan Magyarországról (606 ezer fő az 1995-2023 időközi összes létszám), és ebben benne vannak azok a külföldiek, akik pár évre érkeztek hazánkba dolgozni vagy tanulni, és ahogy lejárt a megbízásuk visszamentek a hazájukba

– írja a munkaerőpiaci szakértő.

Emellett 1995 óta több, mint egymillióan bevándoroltak hazánkba (1 millió 119 ezer fő), akiknek egy része itt maradt, másik részük a költözés okának lejárta után elhagyták az országot. A külföldiek bevándorlásának jelentős része azzal magyarázható, hogy hazánkban magas a többségében külföldi döntéshozatallal rendelkező cég, ahol külföldi és magyar munkavállalók vegyesen dolgoznak.