Ebben az esetben nem a külső okok miatt lesz kedvezőtlenebb a pénzügyi helyzetünk, hanem a fogyasztói magatartásunk eredményeképpen. A legtöbben talán ebből csak annyit vesznek észre, hogy az életkörülményeink nem változnak, miközben a bérünk nő, mégsem tudják növelni a megtakarításaikat.

A Dívány cikke szerint ezt életstílus-inflációnak nevezik. Ilyenkor arról van szó, hogy a bérünk emelkedésével párhuzamosan a kiadásaink is nőnek, többségében azért, mert megváltozik az életstílusunk, főként miután belépünk a munka világába.

Kapcsolódó

Az életstílus-inflációt a túlfogyasztás okozhatja, például ha felesleges elektronikai eszközöket vagy indokolatlanul sok ruhát vásárolunk, vagy ha gyakrabban ebédelünk éttermekben és kifőzdékben, mint otthon, de a nagyobb lakással járó nagyobb kiadások is hozzájárulhatnak ehhez.

A lap megjegyzi, hogy ha nincs megfelelő megtakarításunk, az hosszú távon nagyon káros lehet ránk a pénzügyi stabilitásunkat tekintve. Ráadásul ha a kiadásainkat hitelkártyáról fedezzük, az idővel hitelcsapdába is sodorhat minket és a komolyabb befektetések egyre távolabb kerülhetnek tőlünk.

Ezért érdemes lehet egy havi keretet meghatározni a költésekhez, továbbá félretenni minden hónapban egy akkora összeget, ami valóban megtakarítást tud képezni.

Bod Péter Ákos: A régi árak nem térnek vissza, az állam túlságosan beavatkozott

Agazdasági válságok nem múlnak el nyomtalanul – a régi árak nem térnek vissza, az egyensúly felborult, és a bizonytalanság állandósult a világban. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint Magyarország egyik legnagyobb kihívása ma nem az élelmiszer-infláció, hanem a szolgáltatások drágulása.
Itt az Economx podcast legújabb adása.