A rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével
lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az
ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek
feleslegesen a szemétbe - közölte a Nébih.
A Maradék nélkül elnevezésű programban
2016 óta mérik európai uniós módszertan alapján az élelmiszerhulladékok
mennyiségét, a tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy
fele, 33,1 kilogramm volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program
indulása óta 24 kilogrammra mérséklődött, amely 27 százalékos csökkenést
jelent.
Jelentősen csökken a pékáruknál a kidobott áru menniysége, 6 év alatt csaknem 60 százalékkal kevesebb kenyér, a kifli , zsemle ment a szemétbe.
Az eredmények szerint a
készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában
csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból,
- de még így is ezek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt
élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), - ezt követik a friss zöldségek és
gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), - a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10
kg/fő/év).
Évente a magyar háztartások összes élelmiszerpazarlása
továbbra is 230 000 tonna, ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna
jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva.
Éppen ezért
rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül
programjának felületei - weboldal, Facebook, Instagram - is segítenek - hívta
fel a figyelmet a hatóság.
A Nébih közleménye szerint szeptember 29-hez, az
élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi
napjához közeledve jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az
élelmiszerekkel.
A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások 80 százaléka nyilatkozott úgy, - ha kis mértékben is, de - tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.
A közleményben kitértek arra, hogy világviszonylatban a
háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban
keletkező élelmiszerveszteség 50-60 százalékáért felelősek.
A háztartásokban
keletkező élelmiszerhulladék 25 százaléka került a komposztra. Az
élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van
lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
