Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyilvánosságra hozták a QS legfrissebb, immár 2027-es egyetemi világranglistáját, melynek alapján az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megtartotta pozícióit a top 10-ben, de ázsiai riválisaik megelőzik a középmezőnyben rangsorolt intézményeiket.
Az élen a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), a második helyen a szintén amerikai Stanford, míg a harmadikon a brit Imperial College of London végzett.
Az első tíz további sorrendje a következő:
- 4. Oxfordi Egyetem,
- 5. Harvard Egyetem (szintén Massachusetts állam),
- 6. Cambridge-i Egyetem,
- 7. Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech),
- 8. a svájci ETH Zürich,
- 9. a brit UCL,
- 10. a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS).
Az egyetemek világranglistáján Magyarországról a legelőkelőbb helyen, 595-ként rangsorolták az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet (ELTE), amely az egy évvel korábbi helyezéséhez képest 11 pozíciót veszített.
600. helyen végzett a Debreceni Egyetem, viszont az intézmény az előző rangsorhoz képest 37 hellyel csúszott hátrébb.
A 633. pozíciót foglalta el a Szegedi Tudományegyetem, 36 pozíciót veszítve a korábbi ranglistás helyezéséből.
A QS előző, 2026-os egyetemi világranglistája alapján a hazai rangsor élén még a Debreceni Egyetem állt az 563. helyen, megelőzve az 584. Eötvös Loránd Tudományegyetemet és az 597. Szegedi Tudományegyetemet.
Érdekesség, hogy összességében az amerikai intézmények 65 százaléka lejjebb csúszott a globális egyetemi rangsorban, Nagy-Britannia 40 százalékos visszaesést mutatott, míg Kína 61 százalékkal lépett feljebb.
Jessica Turner, a QS vezérigazgatója szerint Nagy-Britannia „továbbra is a világ egyik legnagyobb felsőoktatási hatalma”, de figyelmeztetett: „A dominanciát soha nem szabad összekeverni az állandósággal”.
A brit egyetemek rangsorát befolyásolta a külföldi hallgatók számának csökkenése, miután a londoni kormány megtiltotta a mesterképzésben részt vevő hallgatóknak, hogy eltartottakat hozzanak be, és bejelentette, hogy csökkenti a Nagy-Britanniában végzett külföldi diplomások munkavállalásának időtartamát.
A QS figyelmeztetett, hogy mivel a kevesebb külföldi hallgató az egyetemek finanszírozását is sújtja, Nagy-Britannia helyzete romolhat, ha más országok vonzóbbá válnak. Eközben Ausztrália és Kanada is nemrégiben bevezette a külföldi hallgatók létszámkorlátozását.
Az új külföldi hallgatók beiratkozása 17 százalékkal esett vissza az Egyesült Államokban tavaly ősszel, miután a Trump-adminisztráció tömeges vízumvisszavonási és -elutasítási programot indított.
„Évtizedekig az Egyesült Államok volt a világ legtehetségesebb diákjainak és kutatóinak alapértelmezett célpontja. Az adatok azt mutatják, hogy ez az előny egyre vitatottabb” – mondta Turner.
Míg a kínai egyetemek nehezen tudtak bekerülni a top 10-be, mivel kevésbé nemzetköziek a nyugati társaiknál, a QS azzal érvelt, hogy gyorsan fejlődnek, és egyre nagyobb „fenyegetést” jelentenek − számolt be róla a Financial Times.