Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kapcsán közölte: harmincvalahány ilyen alapítvány működik Magyarországon, amelyek nem egyetemhez köthetők, és ezek 2026. augusztus 31-én megszűnnek, és visszakerülnek az állam tulajdonosi joggyakorlásába.
Azok viszont, amelyek egyetemeket tartanak fenn, csak 2027. augusztus 31-ig kerülnek vissza az államhoz, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, hogy továbbra is elláthassák feladataikat.
A Portfolio gyűjtése szerint az egyetemi alapítványok nettó vagyona tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt, ami azt jelenti, hogy jelentős állami vagyon kerülhet vissza, ha az alapítványi fenntartású felsőoktatási struktúra átalakítása megtörténik.
A nagyságrendet jól mutatja, hogy a legnagyobb egyetemi alapítvány - a Corvinus fenntartója - saját tőkéje több mint hatvanötszöröse a legkisebb alapítványénak, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványnak. A különbségek részben az egyetemek méretéből és profiljából fakadnak, ugyanakkor a vagyonok eloszlása így is jelentős egyenlőtlenségeket mutat a fenntartók között.
Az egyetemi alapítványoknál a részvényeken túl is változatos vagyonelemek landoltak
- olvasható a cikkben. Az ingatlanportfólióban a kollégiumok mellett feltűnik a győri reptér, a Szegedi Tudományegyetem csillagvizsgálója, szállodák, vegyesbolt, sőt akár mocsár is. Emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez került a Gödöllői Kastély lovardástul és parkostul, míg a Debreceni Egyetem egy kisebb kastélyt (a Borsay-kastélyt) is birtokol.
A teljes lista a kiszervezett vagyonról nehezen rekonstruálható, mivel a folyamat átláthatatlan volt: az előző kormány nemcsak az alapításkor juttatott vagyonelemeket az intézményeknek, hanem az évek során fokozatosan, különböző jogszabályokon keresztül bővítette azokat.
A kormányzati kommunikáció szerint „kisemmizésről nincs szó”, és nem cél a felsőoktatási intézmények működésének megakasztása. A miniszterelnök korábban is hangsúlyozta, hogy az egyetemekkel egyeztetni fognak az átalakításokról.
Valószínűtlen, hogy a felsőoktatási intézmények működéséhez elengedhetetlen ingatlanokat elvonják, és várhatóan vita indul arról, hogy mely vagyonelemeknek hol van a helye - ezek egy része visszakerülhet az államhoz.
A működés szempontjából kevesebb vagyonnal is fenntartható az egyetemek működése, mivel az intézmények jelenleg sem elsősorban a saját vagyonuk hozadékából gazdálkodnak, hanem az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésekre támaszkodnak. Ilyen, öt évre szóló megállapodást minden modellváltott egyetem kötött a kormánnyal.
Ezek a szerződések a következő időszakban lejárnak, így a kormány előtt az a feladat áll, hogy azokat újratárgyalja, vagy új finanszírozási konstrukciót alakítson ki. Elképzelhető egy átmeneti megoldás is, a megújított keret pedig akár a visszavett vagyonelemek kompenzálására is alkalmas lehet az egyetemek számára.