Miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a parlamentnek a 2026-os költségvetés tervezetét, az Economx kíváncsi volt arra, mi a véleménye a kormányzatnak az Európai Unió Bírósága precedensértékű ítéletéről, ami igazi földrengést okozhat a devizahiteles ügyeknél és akár jelentős változásokat is hozhat a magyar bírói gyakorlatban az ominózus perekben, illetve van-e teendője ezzel a kormányzatnak.
A miniszter egyrészt leszögezte, a devizahitelesek mindig is fontosak voltak a nemzeti kormánynak, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitel problémát a Gyurcsány-kormány okozta.
Mi pedig 2010 után lényegében az egész devizahiteles problémát megoldottuk
- tette hozzá.
Szerinte a jelenlegi ügy háttere, fogyasztóvédelmi szempontból fontos. Amikor devizahiteleket folyósították, akkor felhívták-e a bankok a fogyasztók figyelmét a kamat- és az árfolyam kockázatokra. Ha ez megtörtént, akkor természetesen a bíróság úgy döntött a múltban is, hogy a szerződés érvényes - magyarázta Nagy Márton, majd hozzátette: ha nem hívták föl, akkor a bíróség többféle döntést hozott, volt hogy érvénytelenítette a szerződést, vagy csak részben érvénytelennek titulálta, és azt is elmondta, hogy mi a teendő az érvénytelen szerződéssel.
A jelenlegi luxemburgi ítélet Nagy Márton szerint azt tartalmazza, hogy
ha nem hívták föl a bankok a kockázatokra a figyelmet, és érvénytelen ezáltal a szerződés, akkor annak az a következménye, hogy az egész árfolyam-kockázatot, árfolyam-elmozdulást a banknak kell viselnie, mint költség, és nem pedig a fogyasztónak.
De ez a bíróságok ügye - húzta alá.
A bíróságok, azt gondolom, a luxemburgi döntésnek megfelelően fognak eljárni, és ezt várjuk el a bankoktól is
- magyarázta.
Kitért a Kúria szerepére is,
a testületnek adott esetben lehetővé kell tennie a perújrafelvételt, perújítást, hiszen adott esetben lezárt pereknél is lehetővé kell tenni a módosítást.
Az igazságszolgáltatásban tudják a dolgukat - szögezte le a nemzetgazdasági miniszter, majd leszögezte:
én nem adhatok javaslatot, csak elmondom a saját véleményemet, hogy szerintem mi fog történni. senkinek a munkájába nem akarok beleszólni, ez a bíróságokra tartozik, és a bankok figyelembe fogják venni ezt a döntést.
Az OTP nem vette magára
Az OTP Bank az Economx korábbi cikkére úgy reagált, hogy az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án közzétett előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntésének lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben.
Az Európai Unió Bírósága jelen döntése ugyanis egy egyedi esethez kötődik és azon az előfeltevésen alapul, hogy a fogyasztói devizahitelt nyújtó adott pénzügyi vállalkozás árfolyam kockázatról szóló ügyfél-tájékoztatása tisztességtelen volt, és a devizahitel szerződés emiatt válik érvénytelenné (semmissé). Az OTP Bank devizahitel szerződéseiben az árfolyam kockázat feltárása tisztességes volt, ezt a bíróságok az erre irányuló fogyasztói perek elsöprő többségében (néhány egyedi, gyakorlati hibás esetet leszámítva) következetesen megállapították. Az OTP Bank devizahitel szerződései tehát kevés egyedi kivételtől eltekintve érvényesek és tisztességesek, így nem merül fel esetükben az érvénytelenségi kérdés, amelyre az Európai Unió Bírósága jelen előzetes döntése a Kúriának iránymutatást ad
- fogalmazott a pénzintézet.
Itt a földrengés? Mit mondott ki pontosan az ítélet?
Az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án kimondta, hogy egy magyar devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelennek minősül, mivel a bank nem tájékoztatta megfelelően az adóst az árfolyamkockázatról.
Az összefoglaló cikkünkből kiderül, árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás azt jelenti, hogy a bank nem magyarázta el teljeskörűen és érthetően a fogyasztónak: a forint és a deviza árfolyamának változása drasztikusan megemelheti a törlesztőrészleteket. Az Európai Bíróság szerint az ilyen, a teljes árfolyamkockázatot az adósra hárító kikötés tisztességtelen, ha a bank nem világosan ismertette a kockázat jellegét a szerződés megkötésekor. Ebben az esetben a tisztességtelen feltételt úgy kell tekinteni, mintha nem is létezett volna a szerződésben, és ha a szerződés enélkül nem teljesíthető, akkor az egész szerződést érvénytelennek kell nyilvánítani.
Az ítélet lényege tehát az, hogy a devizahitel-szerződés semissé válik, ha a bank elmulasztotta megfelelően felhívni a figyelmet az árfolyamkockázatra. A bíróság döntése értelmében ilyen esetben az adósokra nem hárítható semmilyen, az árfolyamváltozásból eredő teher. Minden devizaárfolyam miatti többletköltséget utólag a banknak kell állnia, az adós pedig csak a felvett tőke összegéig felel.
A döntés azért precedensértékű, mert első alkalommal mondta ki uniós bíróság ilyen egyértelműen, hogy a magyar devizahiteles szerződésekben az árfolyamkockázat tisztességtelen viselése a szerződés teljes érvénytelenségét vonhatja maga után.