Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A következő ötven évben csaknem hárommillió emberrel csökkenhet Magyarország népessége – ez közel kétszer annyi ember, mint ahányan ma Budapesten élnek. Hazánkban jelenleg mintegy 9,5 millióan élnek, de az előrejelzések szerint 2076-ra 6,8 millió főre zsugorodhat a lakosság száma. Többek között ez derül ki a Népesedési Világnap alkalmából közzétett statisztikai adatokból.
Újabb figyelemfelkeltő adat, hogy ma száz magyar gyermekre 148 időskorú jut, 2068 körül pedig ez az arány akár 230-ra is emelkedhet.
Vagyis több mint kétszer annyi nyugdíjas korú élhet majd az országban, mint gyermek.
Területi szempontból is jelentős eltéréseket vetítenek előre a prognózisok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előrejelzése szerint Zala, Békés, Somogy, Tolna és Baranya megye népessége több mint 40 százalékkal csökkenhet a következő fél évszázadban, miközben Budapesten „csupán” 16 százalékos visszaesés várható.
Az ENSZ 1989-ben nyilvánította július 11-ét Népesedési Világnappá, hogy felhívja a figyelmet a globális népesedési folyamatokra és azok társadalmi, gazdasági következményeire.
Magyarország: egyre kevesebben, egyre idősebben
Komoly demográfiai kihívásokkal néz szembe Magyarország. A gyermekvállalási kedv növelése nemcsak hazánkban, hanem egész Európában egyre nehezebb feladatnak bizonyul. Korábbi elemzésünkben arról is írtunk, hogy egyes szakértők szerint még egy olyan globális kulturális jelenség, mint Taylor Swift gyermekvállalása is nagyobb hatással lehetne a családalapításról szóló közbeszédre, mint számos kormányzati ösztönzőprogram.
Hazánk lakossága 1981 óta folyamatosan csökken. A népesség 1980 körül még meghaladta a 10,7 millió főt, 2026 elején azonban már csak 9,5 millióan éltek Magyarországon. A csökkenés mögött az elmúlt évtizedekben több tényező állt: a kedvezőtlen halandósági mutatók, a gyermekvállalási kedv visszaesése, valamint a tartósan alacsony születésszám.
A népességfogyásnál azonban talán még jelentősebb az idősödő társadalom problémája. Ma száz gyermekkorúra már 148 időskorú jut, és ez az arány a következő évtizedekben tovább romolhat. Az előrejelzések szerint az öregedési index 2068 körül akár 230 százalékig is emelkedhet, vagyis száz gyermekkorúra 230 idős ember jut majd.
A folyamat komoly gazdasági következményekkel járhat. Egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, miközben az egészségügyi és szociális ellátórendszerre is növekvő nyomás nehezedik. Nem véletlen, hogy a népesedési kérdés ma már nem csupán társadalompolitikai, hanem gazdasági ügy is.
A kontinens, amely gyorsan öregszik
A magyar folyamatok nem egyedülállók. Az Európai Unió (EU) egésze hasonló pályán mozog, még ha a népességfogyás üteme országonként jelentősen eltér is.
Az EU-27 tagállamában 2025-ben 450,6 millió ember élt. Bár 1960 óta a lakosság közel 100 millió fővel nőtt, az Eurostat előrejelzése szerint a század végére az uniós népesség 398,8 millió főre csökkenhet. A háttérben ugyanazok a tényezők állnak, amelyek Magyarországon is megfigyelhetők: az alacsony termékenység és a növekvő élettartam.
Az Európai Unióban jelenleg Olaszország számít a „legöregebb” országnak: száz gyermekkorúra 208 időskorú jut. Portugáliában ez az arány 192, Görögországban pedig 185.
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben Magyarország népességfogyása az egyik legjelentősebb volt az Európai Unióban. A népességcsökkenés üteme csak Lettországban volt kedvezőtlenebb, miközben a természetes fogyás mértéke hazánkban is meghaladta az uniós átlagot.
A népességváltozás szempontjából Európa egyre inkább két részre szakad. Nyugat-Európa számos országában a bevándorlás képes ellensúlyozni a természetes fogyást, míg Kelet-Közép-Európában ez jóval kevésbé jellemző.
A kontinens számára a legnagyobb kérdés az, hogyan lehet fenntartani a gazdasági növekedést egy olyan korszakban, amikor a munkaképes korú lakosság aránya folyamatosan csökken. A munkaerőhiány, a nyugdíjrendszerek finanszírozása és az egészségügyi kiadások növekedése már ma is az európai döntéshozók egyik legfontosabb kihívása.
Afrika formálja a 21. század népesedési térképét
Miközben Európa a fogyással és az öregedéssel küzd, a világ össznépessége továbbra is növekszik. Az ENSZ legfrissebb becslése szerint jelenleg 8,3 milliárd ember él a Földön. A növekedés üteme ugyanakkor történelmi összevetésben már jelentősen lassult.
Az ENSZ előrejelzése szerint a világ népessége az 2080-as évek közepén érheti el a csúcspontját, körülbelül 10,3 milliárd fővel, majd ezt követően lassú csökkenés indulhat meg. Míg az 1960-as években évente több mint 2 százalékkal nőtt a népesség, ma már csak 0,8 százalék körüli a gyarapodás üteme, amely 2050-re tovább lassulhat.
A legnagyobb változást Afrika hozhatja. A kontinens népessége 1950 és 2026 között hétszeresére nőtt, és az ENSZ szerint a század végére a világ lakosságának már 38 százaléka élhet Afrikában. Ez alapjaiban alakíthatja át a globális gazdasági és geopolitikai erőviszonyokat.
Közben a világ egészére is egyre inkább az öregedés lesz jellemző. Jelenleg száz gyermekkorúra 44 időskorú jut globálisan, de az ENSZ számításai szerint 2063 körül már több lesz a 65 év feletti ember, mint a gyermek. A század végére az öregedési index elérheti a 145 százalékot, vagyis száz gyermekkorúra már 145 időskorú jut.
A termékenység visszaesése szintén világjelenség. Az egy nőre jutó gyermekszám 1950 óta 4,9-ről 2,2-re csökkent, és a század végére 1,8 körülire mérséklődhet. Ez azt jelenti, hogy a népességrobbanás korszakát fokozatosan felválthatja a lassú stagnálás, majd számos régióban a fogyás időszaka.
A demográfiai kihívások mellett ugyanakkor van egy kedvező folyamat is: az emberiség történetének leghosszabb életkilátásait éli. A születéskor várható átlagos élettartam 1950 óta 46 évről 74 évre emelkedett, és az ENSZ szerint a század végére megközelítheti a 82 évet.
