Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy 

hamarosan véget érhet a dollár dominanciája a világkereskedelemben, mi több, a nemzetközi pénzügyi rend összeomlását vetítette előre.

Az M1 48 perc című hírháttér-műsorában Tatár Mihály a történtek után arról beszélt, hogy az elnök Wyoming-i beszédét nem igazán tudta hova tenni a sajtó, mi több, a nyugati lapok elmondása szerint egyfajta karaktergyilkosságot követtek el ellene.

Kifejtette, hogy míg korábban nagy tisztelettel írtak Lagarde meglátásairól, mostanra odáig jutottak az újságírók, hogy az EKB elnökét „nem látták még könyvvel a kezében.”

Mi több, olyan háziasszonynak írják le, aki „szeret a családjának süteményeket és lekvárt készíteni, de egyébként nem rendelkezik banki tapasztalatokkal.″

Lánczi Tamás a jelenséget úgy írta le, hogy Lagarde-ot egy buta háziasszonynak kezdték el leírni, akinek semmiről sincs önálló véleménye, és akit nem lehet komolyan venni. Szerinte ez egy óriási fordulat, miután az elmúlt 20 évben szuperlatívuszokban beszéltek az EKB elnökéről.

Tatár szerint nem a wyoming-i eset az első, hogy Lagarde megkérdőjelezhető állításokat tesz. Megjegyezte, hogy áprilisban arról beszélt, hogy a dollárral „még lehetnek bajok.″ Ez olyannyira meghökkentette a hallgatóságot, hogy még az EKB sajtóosztályát is megkeresték, ahonnan azt a választ kapták, hogy félreértelmezték Lagarde szavait: valójában arra gondolt, hogy az EKB küzd az infláció ellen.

Az Oeconomous vezető elemzője hozzátette, hogy amiről Lagarde beszélt, az „udvariatlan téma” a pénz világában. Leszögezte, hogy valóban vannak fundamentális problémák, azonban mindenkinek érdeke, hogy „ne legyen baj”, ezért a kincstári optimisták lenézésével „teszik helyre” azokat, akik ezt a témát felhozzák.

Tatár azt mondta, röviden arról van szó, hogy az általunk ismert pénzügyi világ a dolláron alapszik, ami a második világháborút követően alakult ki. Itt nem csak a dollárról mint devizáról van szó, hanem arról is, hogy a nemzetközi kereskedelemben a dollár az elszámolási pénz – tette hozzá.

Kényelmetlen téma a zöldhasú

Lánczi Tamás műsorvezető azonban felvetette, hogy nagyon sokan vannak, akik temetik a dollárt és azt kérdezte az elemzőtől, hogy mire gondolhatott Lagarde. Tatár úgy válaszolt, hogy a 2000-ben a gazdasági központon Nyugaton helyezkedtek el, 2010-re pedig a gazdasági termelés nagyrészét is nyugaton termelték meg, ahogy a fogyasztás nagyrésze is itt érhető tetten.

2023-ra azonban ez a helyzet megváltozott: a nyolc milliárd emberből a Földön egymilliárdnál is kevesebben vannak nyugaton, ahonnan az ipari termelés és a gazdasági teljesítmény többsége elkezdett kifelé áramlani, főként Kínába.

Röviden: az erős nyugati pénzügyi központok alól kikerültek a tényleges gazdasági erők.

– Szaúd-Arábia ma már akkora kereskedelmet folytat Kínával, mint Európával és az Egyesült Államokkal együttvéve – mondta Tatár Mihály. Hozzáteszi, nagyrészt ezt még dollárban teszi, de már egyre kevésbé, ráadásul olyan kereskedelem folyik, amiben nincs is szükség dollárra, annak használata egy nemzetközi válságban „kényelmetlenné válhat.”