Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyért felelős tagja egy háttérbeszélgetésen azt mondta:

Nem kizárt, hogy az EB a szuverenitásvédelmi törvény miatt is alkalmazni fogja a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítéléséhez kötött feltételrendszert. 

Kapcsolódó

A politikus a Népszavának  elmondta: több mint egy évvel ezelőtt hasonló döntést hoztak az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, az unió alapértékeit sértő magyarországi jogszabály miatt. 

Az EB ezért jelenleg nagyjából 2,4 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból.

A lap felhívta a figyelmet, hogy ez csak az egyik pénzbefagyasztási eljárás a sok közül, amelyet Brüsszel bevetett az Orbán-kormánnyal szemben, és nem azonos az Európai Unió (EU) költségvetési érdekeit védő jogállamisági procedúrával.

A feltételrendszer lényege, hogy a tagállamok csak akkor részesülhetnek az EU fejlesztési támogatásaiból, ha tiszteletben tartják a közösen elfogadott szabályokat és az EU Alapjogi Chartájának előírásait.

A szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben idén februárban elindított kötelezettségszegési eljárásban az EB azt állapította meg, hogy az

  • sérti az EU demokratikus értékeit,
  • szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal,
  • köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásához,
  • illetve a személyes adatok védelméhez való joggal,
  • a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával,
  • az egyesülési szabadsággal,
  • az uniós polgárok választójogával,
  • a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal.

Didier Reynders arra utalt, hogy

az EB a kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggesztheti a felzárkóztatási pénzek egy részét a jogszabály miatt. 

A tavaly decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény egy csomag része és többek között az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalról szól. A hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.