Az évkezdet statisztikai adatai azt mutatják, hogy ebben a szerkezetben, ilyen értékteremtési viszonyok között nem látszik kellő dinamika – írta Bod Péter Ákos a Portfolioón közzétett elemzésében.

A mai munkatermelékenységi, képzettségi szinten, a mostani fizikai és intézményi infrastruktúra mellett, a kialakult energia- és anyagigényes gazdasági szerkezetet ismerve nem volt és nincs is benne a magyar gazdaságban az a négy plusz százalékos hozzáadottérték-növekedési képesség, amelynek az ígéretével ámítják a hiszékenyeket

– fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke.

Úgy vélte, hogy ebből a helyzetből értelmes felismerésre kellene jutni: mielőbb más versenykörülmények, jobb értéktermelési viszonyok felé kellene elmozdulnunk, követve másokat.

Jó néhány térségbeli sorstársnemzet – némelyik nem kevés botorkálás és bolyongás után – kezd rálelni a szintemelkedés felé vezető pályára.

Ezekhez az országokhoz mért mutatóinkból az olvasható ki, hogy relatív helyzetünk romlott a korábban jóval mögöttünk járó népekkel szemben.

Térségi ütemvesztésünk még inkább látható lesz idén, és ez táplálhatja a magyar gazdasági viszonyokat és a kilátásokat illető aggályokat

– írta Bod Péter Ákos.

Szerint jobb mielőbb belátni, hogy a kialakult viszonyok között nem nyílik túlnyomásos növekedési pálya, hiába hangzik jól a politikai vezetés és a gyanútlan szavazópolgár számára a korábbi, még a Covid előtti aranykori pályára való visszatérés.

Az aranykorok általában sem szoktak ismétlődni, az akkori feltételek ma már nem állnak fent.

A 2016-2019 közötti években a külgazdasági konjunktúra rendkívül kedvező volt, az uniós pénzek számolatlanul dőltek be, a nemzetközi kamatok mélyre süllyedtek, még lehetett bevonni addig nem foglalkoztatott munkaerőt - egészen rendkívüli átmeneti állapot jött létre egy kis időre.

Az akkori gazdaságpolitikai túlnyomás jóval a természetes GDP-szint fölé vitte a kimutatott teljesítményt.

Aztán tankönyvileg várható módon beindult az inflációs folyamat, eleinte csak mérsékelten. Csak éppen elmaradt az államadósság-állomány arányának érezhető mérséklése, holott akkor királyi út nyílt volna az egyébként is tempós növekedés éveiben - írta a volt jegybankelnök.

A kormány többször is hangsúlyozta az elmúlt napokban: az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben cél a gazdasági növekedés helyreállítása, hogy újra dinamikus, 4 százalék körüli mértékben bővüljön a GDP.

A kabinet szerint ennek érdekében helyre kell állítani a fogyasztást, tovább kell bővíteni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint 25 százalék felett kell tartani a beruházok arányát. 

Csoda kéne hozzá, hogy bejöjjön a kormány számítása: a legfrissebb, részletes GDP-adatok alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a magyar gazdaság az idén eléri azt a növekedési ütemet, amit a kormány tervezett – írta az Economx.