Kábelszakadások: lehet, hogy mégsem Putyin akciója, csak szimpla bénázás?
Az amerikai és az európai hírszerzés egybehangzó megállapításai szerint nem az oroszok állnak a tenger alatti kábelek sorozatos megrongálódásai mögött.
Az amerikai és az európai biztonsági szolgálatok egyetértenek abban, hogy balesetek okozták a Balti-tenger mélyén húzódó energia- és kommunikációs vezetékek károsodását – számolt be a Washington Post.
Az elmúlt hónapokban tapasztalt tenger alatti kábelszakadások valószínűleg tengeri balesetek következményei, nem pedig orosz szabotázs következményei
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
– vélik amerikai és európai hírszerzési tisztviselők.
Az esetek korábban felvetették a gyanút, hogy Oroszország a tenger alatti infrastruktúrát vette célba egy szélesebb körű, Európa-szerte végrehajtott hibrid támadássorozat részeként.
Azonban az Egyesült Államok, valamint féltucatnyi európai biztonsági szolgálat vizsgálatai eddig nem találtak arra utaló jeleket, hogy a horgonyokat a tengerfenéki rendszereken áthúzó kereskedelmi hajók ezt szándékosan vagy Moszkva irányításával tették volna.
A tisztviselők azt közölték, hogy
az eddig összegyűjtött bizonyítékok – beleértve a lehallgatott kommunikációt és más titkos hírszerzési adatokat is – arra utalnak, hogy a rosszul karbantartott hajók fedélzetén szolgálatot teljesítő tapasztalatlan legénység okozta a baleseteket.
Amerikai tisztviselők minden esetben „egyértelmű magyarázatokra” hivatkoztak, amelyek arra utalnak, hogy a kár véletlenszerű volt, és nincsenek az orosz bűnösségre utaló bizonyítékok. Két európai hírszerző szolgálat tisztviselői jelezték, hogy egyetértenek az amerikai értékelésekkel. A folyamatban lévő nyomozásra tekintettel azonban nem kívántak részleteket közölni.
A vizsgálatok középpontjában az elmúlt 18 hónapban három olyan incidens állt, amelyek során az orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajókról azt gyanították, kulcsfontosságú összeköttetéseket szakítottak el egy hatalmas víz alatti vezetékhálózatban, amely gázt, áramot és internetet szállít több millió emberhez Észak-Európában.
Finnország le is foglalt egy olajszállító tartályhajót, amelyről azt gyanítják, hogy horgonyt húzott át a Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti elektromos vezetéken. A finn hatóságok szerint az Eagle S nevű hajó az orosz „árnyékflotta” része, amely a nemzetközi szankciókat megsértve segít Moszkvának olajat értékesíteni a globális piacokon.
Korábban, 2023 októberében a Hongkongban bejegyzett NewnewPolar Bear nevű konténerhajó szakított át egy földgázvezetéket a Finn-öbölben, egy kínai hajó, a Yi Peng 3-pedig tavaly novemberben vágott el két adatkábelt a svéd vizeken.
Oroszország felelősségének elvetését többen mély szkepticizmussal fogadták Európában.
Boris Pistorius német védelmi miniszter korábban egyenesen szabotázsnak nevezte a novemberi horgonyhúzó incidenst, és azt mondta: „senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül elszakították volna”. Pár héttel később Alexander Stubb finn elnök jelentette ki, hogy egy karácsonyi incidens „határozottan” Oroszországhoz köthető.
A múlt heti, Helsinkiben tartott balti-csúcson mindenesetre Mark RutteNATO-főtitkár bejelentette, hogy fregattokkal, repülőgépekkel, tengeralattjáró műholdakkal és egy „kis haditengerészeti drónflottával” indítanak új járőrözést a tenger alatti szabotázsok elhárítására.
