Megsérült a lettországi Ventspils és a svéd Gotland-sziget közötti tenger alatti optikai kábel vasárnap hajnalban. Az összeköttetés károsodása nem érintette az ügyfeleket, miután a szolgáltatók alternatív átviteli útvonalakat alkalmaztak – számolt be a Bloomberg a Lett Állami Rádió- és Televízióközpont adatátviteli szolgáltató közleményét ismertetve.

„Jelenleg okkal feltételezhető, hogy a kábel jelentősen megsérült, és a kárt külső hatások okozták"

– idézte a balti hírügynökség a szolgáltató szóvivőjét.

Evika Silina lett miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze az eset megvitatására.

Az ügyben büntetőeljárás indult. A hatóságok nemzetközi partnerekkel is felvették a kapcsolatot. A történtek kivizsgálásában a NATO is részt vesz

– közölte a kormányfő az X platformon közzétett bejegyzésében. 

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szintén az X-en közölte, hogy hazája szorosan együttműködik a kérdésben Lettországgal és a NATO-val is.

A lett fegyveres erők eközben járőrhajót küldtek egy, az incidensben állítólag érintett hajó átvizsgálására.

Már a kis haditengerészeti drónflottát is bevetették

A Balti-tengeren az elmúlt hónapokban több hasonló incidens is történt. Decemberben egy, az orosz árnyékflottához tartozó olajszállító tartályhajót gyanúsítottak meg azzal, hogy egy horgonnyal megrongálta a tenger alatti kábeleket. Egy hónappal korábban pedig egy kínai hajó volt érintett egy hasonló esetben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban teljes szolidaritást vállalt a balti-tengeri EU-országokkal. „Kritikus infrastruktúránk ellenálló képessége és biztonsága elsődleges prioritás” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen.

A korábbi eseteket vizsgálva az amerikai és az európai hírszerzők épp a napokban közölték, hogy egybehangzó megállapításai szerint nem az oroszok állnak a tenger alatti kábelek sorozatos megrongálódásai mögött. Úgy vélik, nem orosz szabotázsakciók, hanem véletlen tengeri balesetek okozták a kábelek sérülését.

Mindenesetre Mark Rutte NATO-főtitkár nemrég bejelentette, hogy fregattokkal, repülőgépekkel, tengeralattjáró műholdakkal és egy „kis haditengerészeti drónflottával” indítanak új járőrözést a tenger alatti szabotázsok elhárítására.

Orosz árnyékflották: ha léteznek is, kinek okoznak károkat?

Mi az orosz árnyékflotta célja? Miért követtek el szabotázsakciót? És mit ér Svédország lépése vele szemben? A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával körbejártuk a kérdéseket.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó