1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói sivatagban a történelem első atombombáját, amivel hivatalosan is beköszöntött az atomkorszak. A 80 éves évforduló apropóján Aszódi Attila atomenergetikai szakértő és Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő voltak a Heti Választ podcast vendégei. Az adásban többek között arra keresték a választ:

azóta biztonságosabb vagy ellenkezőleg, veszélyesebb lett-e a világ? 

Kaiser Ferenc szerint sokkal veszélyesebb lett, de alapvetően nem az atomfegyverek miatt, hanem azért, mert számos megatrend fenyegeti a világunkat, olyanok, mint például a népességrobbanás, a klímaváltozás vagy épp a környezetszennyezés. És mint mondja, ugyan nem zajlik világháború, zajlik több kicsi. Nem véletlen, hogy Európa is kezd felébredni Csipkerózsika álmából.

A legjobb védekezés nem a támadás, hanem az, ha annyira felkészülök a védekezésre, amennyire csak tehetem. Ebbe pedig beletartozik a nukleáris elrettentés is

– jelentette ki Kaiser Ferenc.

Aszódi Attila erre reagálva elmondta, hogy a nukleáris elrettentés máig működik. Hozzátette: az elmúlt 80 évben a fejlett világ, Európa, Észak-Amerika, a globális nyugat néhány konfliktust leszámítva szép békeidőszakot élhetett meg, majd az orosz-ukrán háború berúgta az ajtót és rengeteg közvetett, nagy léptékű konfliktust generált a környezetünkben.

Bár Oroszország láthatóan nem bír Ukrajnával és nem éri el azokat a célokat, amelyeket eredetileg kitűzött, ami rengeteg új ablakot nyitott meg. Remélem, hogy nem alakul ki ebből egy újabb világméretű konfliktus, ám egy új világrend kialakulásának biztosan a szemtanúi vagyunk

– fogalmazott az atomenergetikai szakértő, aki azt is kifejtette: meglátása alapján több olyan momentum is előfordult, amikor 50 százalék volt egy kisebb, harctéri atomfegyver bevetésének esélye Ukrajnában. Ilyen kritikus pillanatnak tartja többek között a háború kitörése utáni időszakban a Kijev elleni sikertelen orosz támadást.

„Valamilyen szinten az orosz politikusok is realisták, mert az oroszok ha csak egy NATO-tagállam ellen vetik be az atomot, akkor az egész NATO visszalő. Az amerikaiaknak körülbelül 1700 atomtöltetük van piros gombon, ezek azonnal indíthatók. Összesen, raktárkészlettel, mindennel együtt 5200 amerikai töltet létezik, és 5600 orosz. Ugyanakkor az amerikai töltetekhez hozzá kell számolni a 220 britet és a 290 franciát”

– hasonlította össze az orosz és a nyugati atomkapacitást Kaiser Ferenc, aki arról is beszélt, hogy Oroszország reálpolitikai célokból indította el ezt a háborút: leginkább azért, hogy megsemmisítse Ukrajnát. Ezért nem érdeke atomfegyvert bevetni egy olyan területen, amit alapvetően szeretne megszerezni, magába akarja olvasztani. Így nem érdekük egy újabb csernobili katasztrófát okozni.

Közel negyven hónapja zajlik ez a borzalom, és nincs olyan orosz haditechnológia eszköz és alakulat, amelyik egy sugárszennyezett területen át tudna menni biztonságosan, úgy, hogy közben a katonák ne haljanak meg, illetve ne kapjanak sugárfertőzést. (…) Így, végső soron az atomfegyverek elrettentő eszközök. Tudja mindenki: aki először lő, az hal meg másodszorra

– gondolja a biztonság- és védelempolitikai szakértő. Kaiser Ferenc még a kubai rakétaválság idejére datálja, amikor tudatosodott, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok nem vívnak egymással direkt háborút. Hiszen ez egy olyan eszkalációs spirált indítana be, aminek a végén mindenki meghal: nem csak a két hadviselő fél, hanem lényegében az összes emberi lény a földön.

Kiszivárogtak Putyin féltett titkai: óriási készülődés van az orosz atombázison

Leleplezték az orosz Hadászati Rakétacsapatok titkos bázisát. Az újságírók kétmillió oldalnyi dokumentumhoz fértek hozzá.

A részletekről ITT írtunk bővebben.