Az árrésstop beváltotta a kormányzat reményeit, amennyiben az volt a cél, hogy központilag elfojtsák az inflációt, azonban annyira lefedi a teljes piacot, hogy azt kivezetni már komoly problémát jelenthet. 

Miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, valamint

az élelmiszerek ára is 5,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,7 százalékkal) tavaly augusztushoz képest,

ám az infláció idén mintha megszűnt volna létezni. 

Ha a hó per hó adatokat nézzük, akkor így alakult az infláció 2025-ben: 

  • január: +1,5 százalékpont,
  • február: +0,8 százalékpont,
  • március: 0,0 százalékpont,
  • április: +0,2 százalékpont,
  • május: +0,2 százalékpont,
  • június: +0,1 százalékpont,
  • július: +0,4 százalékpont,
  • augusztus: 0,0 százalékpont.

Az élelmiszerek esetében pedig így:

  • január: +1,9 százalékpont,
  • február: +1,2 százalékpont,
  • március: 0,0 százalékpont,
  • április: -1,3 százalékpont,
  • május: +0,6 százalékpont,
  • június: +0,1 százalékpont,
  • július: +0,3 százalékpont,
  • augusztus: 0,0 százalékpont.

Ez azt jelenti, hogy élelmiszerek esetében sikerült rögzíteni az árakat a tavalyihoz képest 105,4-107,1 százalékon, míg a teljes inflációt tekintve 104,2-105,6 százalékon. 

A kormányzat augusztusban arról döntött, hogy további három hónapig, november végéig meghosszabbítják a kibővített árrésstop intézkedéseket.

A Kormányinfón arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon kivezetik-e a szabályozást a választásokig, illetve egyáltalán kivezethetőek-e az árak gyors és jelentős visszapattanása nélkül. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Economx kérdésére elárulta, a kormányzat úgy látja, az árrésstop alkalmas eszköz arra, hogy mérsékeljük az inflációt, bár láthatóan pénzromlás így is van. Minden rendelkezésünkre álló számítás alapján az éves inflációban egy százalék fölötti csökkenést eredményez az árrésstop – fogalmazott Gulyás Gergely. 

Hogy mi okozhatja az 5,9 százalékos élelmiszerár-emelkedést, azzal kapcsolatban a miniszter inkább azt emelte ki, hogy az érintett termékek árai eltérően alakultak, volt ahol csökkenést, mások esetében 25 százalékos növekedést is tapasztalhattunk. Ennek oka lehet a kereslet alakulása, vagy épp a mezőgazdaságot sújtó terméskiesés is.  

De összességében az, hogy a kereskedelmi haszonnak van egy korlátja, ami 10 százalék az élelmiszerpiacon, jelentős inflációcsökkentő hatással bír, ami sajnos egyelőre nem azt jelenti, hogy az árak csökkenek, hanem hogy a növekedésük mérsékeltebb, mint az intézkedések nélkül – szögezte le a miniszter.

Megerősítette, hogy a kormány novemberben foglalkozik a kérdéssel, ezt követően bármilyen döntést hozhat még,

minden előfordulhat

– fogalmazott Gulyás Gergely. 

Korábbi összeállításunkból kiderült, Erdélyi Dóra szerint a szeptember eleji elemzői várakozások alapján az idei év végén 4,1 százalékon áll majd a hazai inflációs mutató év per év alapon, az egész év átlagában pedig 4,6 százalékos áremelkedési ütem várható. 2026 végére 4,3 százalékos inflációt, éves átlagban pedig 4 százalékot várnak.

„Tehát összességében jövőre lassulhat az infláció, de 4 százalék felett maradhat a piaci várakozások szerint”

– közölte az Oeconomus szakértője.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője pedig szerint az inflációs kép továbbra is vegyes: összességében az ipari termelői árak, az importtermékek, a forint stabilitása és a tendenciózus munkapiaci folyamatok lefelé mutató kockázatot jelentenek előretekintve, azonban a lakossági inflációs várakozások magasan ragadása érdemben ellensúlyozhatja ezeket a hatásokat; a következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhetnek további átárazásokra. 

Szerinte az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4 és 5 százalék között ingadozhat.

Kapcsolódó