Az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult az augusztusi infláció, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért éves 4,3 százalék volt az elemzői konszenzus is.

Mélyponton a maginfláció, de így is messze még a jegybanki cél

Kedvező fejlemény a jegybank inflációs céljának – 3 százalék – elérésében, hogy

az éves maginfláció a júliusi 4 százalékról 3,9 százalékra mérséklődött – ilyenre 4 éve nem volt példa. 

A maginfláció – az infláció rövid távon jelentős ingadozást mutató tényezőktől megtisztított mutatója, mely tartósabb tendenciáit, trendeket mutat meg –  legutóbb 2021-ben volt ennél alacsonyabb, és idén február óta folyamatosan csökken, ami valóban kedvező fejlemény az inflációs folyamatokat nézve.

„Kormányzati és jegybanki várakozások szerint egyaránt 2025-ben az infláció átlagosan 4,7 százalékos lesz Magyarországon, jövőre 3,7 százalék” – írja az Economxhoz eljuttatott elemzésében Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője. A jegybank júniusi Inflációs jelentésében kiemelte, hogy 

az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba (2-4 százalék) és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. 

Az MBH Banknál a következő hónapokban továbbra is hullámzó adatokkal számolnak, a bázishatások miatt is. Lapunkhoz eljuttatott kommentárjában Balog-Béki Márta, a bank szenior tőkepiaci elemzője azt írta, hogy

a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5 százalék körül alakulhat az infláció,

majd decemberre ismét 4 százalékot megközelítő szintet érhet el. 2025-re 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számolnak, 2026-ra pedig 3,8 százalékot várnak. Az elemző szerint az inflációs adatok és a magasan ragadt lakossági inflációs várakozások miatt nincs tere a jegybanki kamatcsökkentéseknek idén.

Erdélyi Dóra szerint a szeptember eleji elemzői várakozások alapján az idei év végén 4,1 százalékon áll majd a hazai inflációs mutató év/év alapon, az egész év átlagában pedig 4,6 százalékos áremelkedési ütem várható. 2026 végére 4,3 százalékos inflációt, éves átlagban pedig 4 százalékot várnak. „Tehát összességében jövőre lassulhat az infláció, de 4 százalék felett maradhat a piaci várakozások szerint” – közölte az Oeconomus szakértője.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az inflációs kép továbbra is vegyes: 

  • összességében az ipari termelői árak, az importtermékek, a forint stabilitása és a tendenciózus munkapiaci folyamatok lefelé mutató kockázatot jelentenek előretekintve, 
  • azonban a lakossági inflációs várakozások magasan ragadása érdemben ellensúlyozhatja ezeket a hatásokat; a következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhetnek további átárazásokra. 

Szerinte az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4 és 5 százalék között ingadozhat.

Tartósan velünk maradhat a boltosok szerint káros árrésstop

Az éves élelmiszerinfláció továbbra is 6 százalék alatt van valamivel, idei legalacsonyabb szintjén, az élelmiszereken belül továbbra is a gyümölcsök drágultak leginkább egy hónap alatt, a házon kívüli étkezés (amit a KSH az élelmiszereken belül számol el) terén is folytatódott az éves drágulási ütem mérséklődése – közölte Balog-Béki Márta.

Az MBH elemzője úgy véli, hogy 

a kormányzati bejelentések szerint november végéig mindenképpen érvényben maradnak az árrés-korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. 

Az elemző szerint az árrésstop kivezetésének lakosságra való negatív, áremelő hatásai miatt 

érdemi annak a valószínűsége, hogy az intézkedés tartósabban velünk maradhat, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg. 

Hasonlóan látják az Ersténél is: az elmúlt fél év és a korábbi tapasztalatok alapján az azzal kalkulálnak, hogy az érvényben lévő árszabályozások kivezetése csak 2026 április-májusában következhet be.

„Az élelmiszerárak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árrésstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan” – reagált a friss adatokra az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szövetség főtitkára, Kozák Tamás az Economxhoz eljuttatott kommentárjában azt közölte, hogy 

a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. 

Szerinte az élelmiszerárak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli. A főtitkár szerint az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik: a nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrés-stop intézménye. Kozák Tamás szerint az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását: már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot.

Kapcsolódó