Negyedik napját éljük a kormány által bevezetett kiskereskedelmi árrésstopnak, s már több vállalat is jelezte, hogy komoly megterhelést jelent számukra az intézkedés. „Az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazatban folytatódik az a tendencia a jövedelmezőség kapcsán, hogy a vállalatok jó része veszteséges, illetve csökkenő nyereségről tud beszámolni. Egyelőre ugye utolsó lezárt adataink a 2023-as évből vannak, de már látni, hogy 2024-ben sem volt jobb a helyzet” – nyilatkozta az Economxnak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Kozák Tamás szerint nem kell rakétatudósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, az árrésstop nyereségromlással jár, ha az árréstömeg csökken, nehezebb fedezni a boltok működését.

Nehéz meghozni a döntést egy kivonulásról

Az OKSZ vezetője hozzátette, a jelenlegi állás szerint ez az árrésstop csak május végéig tart, és mindenki abban reménykedik, hogy ezek az intézkedések meghozzák a várt hatást, s az inflációs nyomás csökkenni fog. „Az inflációs enyhüléshez viszont elengedhetetlen, hogy a beszállítói költségek se emelkedjenek” – hangsúlyozta Kozák Tamás.
 
A Portfolió birtokába jutott levélben Heiszler Gabriella, a Spar elnök-ügyvezető igazgatója azt írja: 

Kapcsolódó

az elmúlt években ez már a sokadik olyan intézkedés, amely a működésünket nagyban megnehezíti, miközben 2024 volt a harmadik olyan év, amikor a Spar veszteséges volt. Az árrésstop jelentős, havi szinten közel 1,5 milliárd forint értékű megterhelést jelent a vállalat számára


Felmerül a kérdés: ha a egy vállalat permanensen veszteséges egy adott országban, meddig érdemes ott maradni? Hiszen az extraprofit adó és az árstop után most a magyar kormány az árrésstoppal hozza nehéz helyzetbe a kiskereskedelmi szereplőket.

Kozák Tamás szerint a külföldi vállalatok – és persze a magyarok is – nagyon komoly összegeket fektetnek az itteni infrastruktúra fejlesztésébe, s nemcsak a boltiba, hanem a belső infrastruktúrába is. Az OKSZ-vállalatok körülbelül 50 ezer főt foglalkoztatnak. Nagyon nehezen hozza meg a döntést az esetleges kivonulásról egy cég, hiszen több száz milliárdos befektetésekről van szó.

Azonban, amikor a befektetett tőke nem tud megtérülni, akkor előbb-utóbb minden tulajdonosnál felmerül a kivonulás gondolata


– tette hozzá, s kiemelte, hogy ez nem csak az élelmiszer ágazatra igaz.

Így reagáltak a láncok

A Lidl azt kommunikálta, hogy az áfás számlával vásárlók nem vásárolhatnak az állam által árszabályozott termékekből. Ennek oka az, hogy a kisebb boltok a diszkontokban és szupermarketekben szerezhetik be az érintett termékeket.

A Lidl éppen ma, csütörtökön jelentette be, hogy „Tartósan olcsó!” felirattal jelöli az áruházakban az érintett élelmiszereket. Az áruházlánc döntésének értelmében pedig a lakossági fogyasztók számára nem vezet be mennyiségi korlátozást.

„Vállalatunk minden esetben megfelel a törvényi előírásoknak, így az árrésstop kormányrendeletnek is. A jogszabály hatálya alá tartozó termékkategóriákban több mint 180 terméket forgalmazunk, amelyeket fehér ártáblával és bordó alapon található Tartósan olcsó! felirattal jelöltünk, hogy vásárlóink könnyedén megtalálják azokat” – emelte ki Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette: az áruházlánc döntött arról is, hogy

a lakossági fogyasztók számára nem vezet be mennyiségi korlátozást.

A Tesco mennyiségi korlátozást vezetett be – közölte Hevesi Nóra, a lánc kommunikációs vezetője:

  • tejből maximum1 kartont,
  • tejtermékekből (termékenként és terméktípusonként) 4 darabot
  • lehet vásárolni.

A Spar üzleteiben 

  • a mérendő termékek esetében 3 kilogramm
  • egyéb termékek esetében 10 darab
  • 1 liternél / 1 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek esetén: maximum 10 l / 10 kg-t

tudnak venni.

Az intézkedés célja, hogy minden vásárló el tudja érni az érintett termékeket a továbbiakban is.

A tojás is az árrésstoppos termékek közé került
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Komoly büntetés jár a szabályszegésért

A Magyar Közlöny vonatkozó száma szerint a kereskedők szankciókkal kénytelenek szembenézni, amennyiben nem teljesítik a törvény által előírt kötelességeiket. 

Ha egy kereskedő az előírtnál magasabb árréssel értékesíti a termékeket, termékkategóriánként 5 millió forintos bírságot kaphat. Amennyiben a saját márkás termékek aránya meghaladja a megengedett mértéket, a bírság termékkategóriánként 500 ezer és 2 millió forint között lehet. Ha a kereskedő nem biztosítja az előírt napi értékesítési mennyiséget, szintén termékkategóriánként 500 ezer és 2 millió forint közötti bírságra számíthat.

Mit kell tudni az árrésstopról?

Március 17-től a kormány árrésstopot vezetett be a magyar kiskereskedelemben. Ez az intézkedés 30 alapvető élelmiszer-kategóriára vonatkozik, és célja az élelmiszerár-infláció mérséklése.

A rendelet értelmében

az érintett termékek kiskereskedelmi árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot, vagy ha a korábbi árrés ennél alacsonyabb volt, akkor azt az értéket kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy a boltok az adott termék beszerzési áránál legfeljebb 10 százalékkal magasabb áron értékesíthetik ezeket a termékeket.

Az árrésstop azokra az üzletekre, bevásárlóközpontokra és online kereskedőkre vonatkozik, amelyek főtevékenységként élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet folytatnak, és 2023-ban nettó árbevételük meghaladta az 1 milliárd forintot. 

Milyen termékeket érint az árrésstop?

A magyar kormány azt is meghatározta, hogy milyen termékeket fognak védelem alá helyezni. Ugyanez történt néhány évvel ezelőtt is, csak akkor hatósági árstopnak hívták. A rendelet szerint tehát a következő termékekre szabott ki árrésstopot a kormány:

  • csirkemellfilé,
  • csirkecomb,
  • csirke far-hát,
  • csirkeszárny,
  • egész csirke,
  • pulykamellfilé,
  • UHT-tej, 1,5%,
  • UHT-tej, 2,8%,
  • ESL-tej, 1,5%,
  • ESL-tej, 2,8%,
  • étolaj,
  • margarin,
  • sertészsír,
  • vaj,
  • finomliszt,
  • rétesliszt,
  • késői burgonya,
  • kristálycukor,
  • sertéscomb,
  • sertéskaraj,
  • sertésoldalas,
  • sertéstarja,
  • tojás,
  • tejföl,
  • trappista,
  • tehéntúró,
  • natúr joghurt,
  • gyümölcsjoghurt,
  • fokhagyma,
  • párizsi.

A kormány célja az árrésstop bevezetésével tehát az élelmiszerár-infláció mérséklése és a fogyasztók védelme az indokolatlanul magas árrésekkel szemben. Az intézkedés hatékonyságát azonban a piaci szereplők reakciói és az árak alakulása fogja meghatározni a következő hónapokban.