Elkészítette negyedéves reprezentatív kutatását a Profession.hu, amelyben az álláskeresési szokásokat vizsgálta. Az országos felmérésből kiderült, hogy szinte

minden második, 18-65 év közötti magyar munkavállaló potenciális jelölt lehet a munkatársakat kereső vállalatok számára.

Az aktív munkakeresők (12 százalék) mellett ugyanis nem elhanyagolható lehetőség a passzív munkakeresők (36 százalék) megszólítása: ők azok, akik ugyan nem mennek a meghirdetett állások után, viszont kifejezetten nyitottak egy jó ajánlatra.

Az aktuálisan állást keresők fele nem szűkíti a lehetőségeit kizárólag arra az ágazatra, amelyben éppen dolgozik vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók után. Közel harmaduk (30 százalék) pedig pályát módosítana és kifejezetten más szektor álláshirdetéseit böngészi.

A leggyakrabban tematikus állásportálokon keresünk munkát

A hatékony elhelyezkedés érdekében az emberek párhuzamosan több csatornát használnak új munkahelyük megtalálására. Az aktív keresők többsége állásportálokon böngészi az elérhető hirdetéseket, de népszerűek az apróhirdetésekkel foglalkozó internetes oldalak is, illetve tíz munkakeresőből hárman a munkaügyi központhoz fordulnak ilyenkor segítségért. A dedikáltan e célból működő felületek mellett fontos szerep jut az informális forrásoknak is:

minden második ember hívja segítségül barátait, ismerőseit, amikor új munkahelyre vágyik

és a közösségi médiát is hasonló gyakorisággal használják ilyenkor, azonban a hivatalosabb, szakmai közösségi média platformot álláskeresési célra mindössze az érintettek 13 százaléka használja.

Mitől vonzó egy állás?

Sok szempont közül, amiket mérlegelni és priorizálni kell

az új állás kiválasztásakor a munkavállalóknak a legfontosabbak az anyagiak: a fizetés mértéke a magyar munkavállalók 87 százalékánál szerepel.

„Kutatásunkat 2022 óta negyedévente végezzük, a bér ez idő alatt mindig az első helyen szerepelt, mértéke pedig minimálisan nőtt” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „A munkavállalók szemében sokat számít még a munkahely elhelyezkedése (67 százalék), illetve a munkaidő és munkarend (58 százalék), aminek jelentősége a pandémia alatt és után erősödött meg. Ezt követik az olyan árnyaltabb jellemzők, mint a munkakörülmények (42 százalék), a kollégák, a csapat (33 százalék), valamint a hangulat és a munkahely atmoszférája (22 százalék). A szakmai ambícióval kapcsolatos elvárások 20 százalék alatt vannak: az önálló munkavégzés igénye, az elérhető továbbképzések vagy az előrelépési lehetőség mellékesnek számítanak” – tette hozzá Dencső Blanka.