Egyre több szektor próbálja magához láncolni az embereket, a szabadidőnkért folytatott versenyfutás szereplői – úgy, mint a filmipar, a színházak, vagy a könyvpiac – komoly energiákat fektetnek a perszonalizációba, amivel személyes kötődést alakítanak ki bennünk.

De hogyan segít ebben a mesterséges intelligencia? Erről beszélt az Economx AI SUMMIT 2025 nemzetközi konferenciáján a könyvszakma egy fontos szereplője.

Kapcsolódó

Már megindultunk a jövő felé a DeLoreannel

A kereskedelem terén olyan trenddel állunk szemben, ahol nem a termék és az árazás határozza meg egy cég sikerességét, hanem az adatkompetencia és a mesterséges intelligencia. „Nem az a kérdés, hogy beülünk-e a DeLoreanbe, hanem hogy mikor ülünk be és indulunk el a jövő felé” – mondta Deák András a Vissza a jövőbe című filmre utalva. A Libri digitális csatornáinak igazgatója hozzátette: minél korábban vág bele valaki egy technológiába, annál nagyobb tapasztalata lesz, hiszen a fejlődést a saját bőrén tapasztalja meg.

A kereskedelem idővonalán az elmúlt két évtizedben jelentek meg új technológiai megoldások, ám ebben az időszakban a big data, a dinamikus árazás, a chatbotok viszonylag lassan terjedtek el. Az elmúlt 1–2 évben azonban az AI felgyorsította a folyamatokat: minden szupersebességgel történik.

Ennek köszönhetően például a perszonalizáció például sokkal konkrétabban működik.

„Ha például én évente ajándékot vásárolok a feleségemnek, akkor ne ész nélkül ajánljon fel termékeket a rendszer, hanem tanuljon a korábbi mintából”

 – mondta a szakember.

Mi lesz, ha az ember azt érzi, már nincs rá szükség?

Deák András hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása mindenkinek házi feladatot adott: adatokkal dolgozunk, de akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha az adatok jól vannak strukturálva és megfelelően összekapcsolva. Ezt azért muszáj megoldani, hogy még véletlenül se a versenytárshoz terelje a rendszer a vásárlót. Emellett természetesen az adatvédelmet is figyelembe kell venni.

Az idei év legfontosabb momentuma, hogy az AI-ügynökök még több adatot, még komplexebben képesek vizsgálni, így akár 70 százalékos költségmegtakarítást is el lehet érni – elsősorban üzemeltetési költségekben. Ugyanakkor a munkamorál egy szinttel visszaeshet, mert sokan azt hihetik, hogy nincs szükség emberekre. Azonban innen szép fordítani: arra kell figyelni, miként lehet emberivé tenni az új technológiákat – húzta alá.

A mesterséges intelligencia azonban igen jó eredményeket hoz. A keresőmegoldásokat például úgy fejlesztik, hogy olyan legyen, mintha egy eladóval beszélgetne a vásárló. Az AI nemcsak hozza, hanem meg is haladja az eddigi mutatókat. „Be lehet állítani például azt, hogy a feleségem születésnapja előtt, ha a rendszer akciósan találja meg a keresett könyvet, automatikusan rendelje meg a munkahelyi címemre” – mondja Deák András.

Deák András az AI SUMMIT 2025 konferencián
Deák András az AI SUMMIT 2025 konferencián
Kép: Economx, Tövissi Bence

A munkahely és a feleség mint állandó tényezők nem változnak, az AI pedig kiszolgál: lebonyolítja helyettünk a rendelést. Az ilyen fajta kommunikáció egyre gyakoribb lesz, így válik társunkká a mesterséges intelligencia.

Ez például az akadályokkal élőknek – látás- vagy mozgáskorlátozottaknak – óriási lehetőséget jelent majd, főleg, hogy mindez hangvezérléssel is megoldható, ugyanis a felolvasó szoftverek is egyre élvezhetőbbé válnak.

Nyilván a szakkönyveknél nincs szükség különösebb performanszokra, de a szépirodalmi művek felolvasását  még sokat kell fejleszteni, hogy valóban élvezetes legyen.

Komoly verseny zajlik az emberek szabadidejéért

Erre a vízióra érdemes szolgáltatásokat építeni – közölte a szakember. Angliában például a digitális kereskedelem már 30 százalékos. A felhasználói igényekhez alkalmazkodni kell:

„könyvkereskedőként legalább olyan fontos az olvasás népszerűsítése, mint maga a eladás. Hiszen az olvasó szabadidejéért versenyzünk – ma már a streaminggel is. Ezért gondolkodnak előfizetéses megoldásokban a szektorban”.

A hatékonyság kulcsa pedig, hogy a fogyasztók keze alá dolgozzanak. Nincsenek többé egyszerű demográfiai vagy viselkedésalapú aktivitások: minden vásárló egy egyéni szegmens. Figyelembe kell venni az árrést, a felkínált tartalmat, a törzsvásárlói programokat, és mindezt úgy kell alakítani, hogy tűpontos találatokat adjanak, amelyek miatt a vásárló visszatér. Ehhez már nem elég a korábbi megtekintések figyelése, új KPI-okra van szükség a szektorban.

A Librinél minden területtől megkérdezték, mik az igények, hogyan lehetne mentesíteni őket a napi rutintól – a legtöbb esetben automatizációs igények merültek fel. Azokon a területeken, ahol százezres adatbázisokat kell újrakategorizálni, emberi erővel évekbe telne a munka. Ehelyett meg kell tanítani a gépet, hogy tartalom alapján legyen képes besorolni. A kiadók szeretik népszerű tematikákba rendezni a könyveket – ezt kell összhangba hozni a gépi rendszerrel.

A Libri vezetője szerint természetesen vissza kell menni az alapokhoz: mi működik, hogyan működik hatékonyan, és mi kell hozzá? Ehhez belső racionalizálás szükséges, amely önmagában is jó, de az AI még magasabb szintre tudja emelni a működést. Nem elég licenceket vásárolni: személyre kell szabni, időt kell fordítani rá, és magunkévá kell tenni.

Deák András úgy véli, az AI nem elveszi az emberek munkáját, helyette azt gondolja: „aki az AI-t jobban tudja használni, az mentorálja a másikat, hogy ő is értsen hozzá”.