Tovább nőtt az adó- és járulékterhelés Európában: a legfrissebb adatok szerint 2024-ben az Európai Unió tagállamaiban a teljes adó- és társadalombiztosítási hozzájárulások összege 7 281 milliárd euróra nőtt, ami 387 milliárd eurós növekedést jelent az előző évhez képest – közölte pénteken az Eurostat.

Ez a GDP-hez viszonyítva 40,4 százalékos arányt eredményezett, ami fél százalékponttal magasabb, mint 2023-ban.

Az euróövezetben a mutató 40,5-ről 40,9 százalékra emelkedett, jelezve, hogy az állami bevételek súlya a gazdasági teljesítményhez képest enyhén nőtt. A növekedés mögött részben a nominális GDP lassabb bővülése, részben pedig az adó- és járulékbevételek erőteljesebb emelkedése áll.

Az uniós tagállamok között továbbra is nagy különbségek láthatók az elvonások szintjében:

  • Dániában 2024-ben a GDP 45,8 százalékát tette ki az adó- és járulékbevétel,
  • Franciaországban 45,3 százalék,
  • Belgiumban pedig 45,1 százalék volt ez az arány.

A skála másik végén Írország (22,4 százalék), Románia (28,8 százalék) és Málta (29,3 százalék) áll. Az Eurostat szerint 

az EU 27 tagállamából 22-ben emelkedett a mutató 2024-ben, a legnagyobb növekedés Máltán, Lettországban és Szlovéniában volt megfigyelhető.

A friss adatok arra is rámutatnak, hogy Európában újra erősödik az állami újraelosztás szerepe, részben a zöld és digitális átállás finanszírozási igényei, részben a magas kamatkörnyezet és a háztartások támogatása miatt. Az, hogy az adó- és járulékterhek a GDP arányában nőnek, egyaránt jelezheti a gazdaság stabilizálódását és a fiskális rendszer terhelésének fokozódását. A kérdés inkább az, hogy az így beszedett többletbevétel milyen hatékonysággal térül meg az állami kiadásokban, illetve mennyire járul hozzá a versenyképesség javításához.

Magyarország jóval az EU-átlag alatt

A friss Eurostat-adatok szerint Magyarországon 2024-ben a GDP 35,3 százalékát tették ki az adó- és társadalombiztosítási járulékbevételek az előző évi 35 százalék után, ami továbbra is jelentősen elmarad a 40 százalék feletti uniós átlagtól. Bár ez enyhe emelkedést jelent a korábbi évekhez képest, Magyarország még mindig a mérsékeltebb elvonású tagállamok közé tartozik. 

Az alacsonyabb arány mögött részben a magyar adórendszer szerkezete áll: az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, a 9 százalékos társasági adó, valamint a kisvállalkozások számára elérhető kedvezményes adózási formák mind csökkentik az állami elvonás szintjét.

Ugyanakkor az alacsonyabb adó- és járulékarány nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lakosság és a vállalkozások tényleges terhei kisebbek – a közvetett adók, például az uniós rekorder áfa (27 százalék), így a teljes adóteher szerkezete markánsan eltér a nyugat-európai modelltől.

A régióban sem vagyunk kiugróak, ugyanis a visegrádi és délkelet-európai országok jellemzően hasonló szinten mozognak:

  • Lengyelországban 37,6 százalék,
  • Szlovákiában 35,9 százalék,
  • Csehországban 35 százalék,
  • míg Romániában 28,8 százalék volt ez az arány.

A magyar szint tehát régiós összevetésben átlagosnak mondható, de az EU-átlagtól stabilan elmarad – a különbség főként az alacsonyabb személyi és vállalati adóterhek, valamint a szűkebb szociális hozzájárulásokból ered.

Kapcsolódó