Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, ahogy a kamatfolyosó két szélét is hasonló mértékben mérsékelte – az egynapos betéti kamat 4,75, az egynapos hitelkamat pedig 6,75 százalékra csökkent. Az MNB közleménye szerint
a döntést a vártnál kedvezőbb inflációs folyamatok és a hazai eszközök tartósan alacsonyabb kockázati felára tette lehetővé.
Júniusban az infláció 1,7 százalékra csökkent, a maginfláció 2 százalékon maradt, az áremelkedés üteme pedig az MNB szerint 2027 végéig a 3 százalékos cél alatt alakulhat.
Az inflációs folyamatok a júniusban jelzettnél kedvezőbben alakultak, miközben a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára fennmaradt, ezek a tényezők együtt a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezték
– ezt már a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón mondta Varga Mihály jegybankelnök. A döntés hátteréről közölte azt is, hogy a kamatcsökkentésről egyhangúlag döntöttek, más javaslat nem volt az asztalon.
Szeptemberben jöhet az újratervezés
A jegybanki közlés szerint „a kedvező folyamatok fennmaradása esetén” a Monetáris Tanács – pozitív reálkamat fenntartása mellett – „az alapkamat további csökkentésére lát teret a nyár folyamán, amely folytatásáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt” majd.
A jegybank ugyanakkor továbbra is lát jelentős külső kockázatokat:
- az amerikai–iráni konfliktus erősödése megemelte az olaj- és gázárakat,
- miközben a fejlett piacokon ismét szigorodhat a monetáris politika.
Itthon az ipari termelés és a kiskereskedelem bővült, a reálbérek dinamikusan emelkednek, a munkanélküliség pedig nemzetközi összevetésben alacsony. Az MNB a további döntéseknél az inflációs kilátások mellett a költségvetési és euróbevezetési várakozásokat, a geopolitikai fejleményeket, valamint a forintpiac stabilitását is kiemelten figyeli.
„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett és folyamatosan értékeli az inflációs kilátások, a globális fejlemények, valamint a hazai kockázati felár alakulását. A pénzügyi piacok és kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása horgonyozza az inflációs várakozásokat, ezáltal hozzájárul az árstabilitási cél eléréséhez” – áll az MNB közleményében.
