Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB adatai szerint az elmúlt hónapokban enyhén csökkent az elektronikus pénzforgalomban elkövetett sikeres visszaélések száma és az okozott kár mértéke Magyarországon.
2026 első negyedévében összesen 52 ezer sikeres pénzforgalmi visszaélés történt, 5,9 milliárd forint összértékben.
Ez mind darabszámban, mind értékben enyhe csökkenést jelent az előző negyedévhez képest: a sikeres visszaélések száma 3,8 százalékkal, összértéke pedig közel 200 millió forinttal, 3,3 százalékkal mérséklődött.
A tendencia javuló, a károk nagysága azonban azt jelzi, hogy a csalások kezelése továbbra is komoly kihívást jelent - hívják fel a figyelmet a szakértők.
A fizetési kártyás visszaélések száma 3,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor értékük 25,5 százalékkal emelkedett. Egy visszaélés átlagos kárértéke jelentősen megnőtt: 27 565 forintról, majdnem 36 ezer forintra emelkedett.
Ezzel szemben a nem kártyás, jellemzően átutalásos visszaélések mind darabszámban, mind értékben csökkentek: a számuk 4,6 százalékkal, az értékük 11,7 százalékkal mérséklődött. Az átutalásos visszaéléseknél az 1 millió forint feletti tranzakciók okozzák a legnagyobb értékű kárt, 2,4 milliárdos összértékkel, miközben a kisebb összegű visszaélések sokkal gyakoribbak.
A nem bankkártyával elkövetett visszaélések módszerei közül két fő típus emelkedik ki egyértelműen.
Értékben a pszichológiai manipulációhoz köthető esetek dominálnak: ezek teszik ki a visszaélési károk 50 százalékát. Az adathalászathoz kötődő csalások 18 százalékos részarányt képviselnek,
vagyis a két módszer együttesen a teljes visszaélési kár több mint kétharmadát adja.
„Bár a pénzügyi szektor és az ügyfelek erőfeszítései, intézkedései egyre eredményesebbek, a támadások száma továbbra is rendkívül magas. Emellett a csalók időről időre újabb és újabb, egyre jobban kidolgozott módszerekkel próbálkoznak. Most azt látjuk, hogy az elkövetők jellemzően tudatosan célozzák meg a nagyobb összegű tranzakciókat vagy megtakarításokat” – hívta fel a figyelmet Galló Csaba Márton, a CIB Bank Biztonság, Fraud megelőzés és BCM vezetője.
A szakértő szerint ha három alapelvet betartunk, minimálisra csökkenthetjük annak az esélyét, hogy kibercsalók áldozatává váljunk:
- soha ne adjunk meg jelszót, PIN-kódot vagy más hitelesítési adatot telefonon, e-mailben vagy üzenetben érkező felszólításra,
- kapcsoljuk be a bankunk valós idejű tranzakciós értesítéseit minden fizetési csatornán,
- minden online fizetésnél vagy átutalásnál ellenőrizzük a kedvezményezett nevét és számlaszámát a jóváhagyás előtt.
Az MNB kezdeményezésére egyébként nemrég olyan jogszabálymódosítást hoztak, amely jelentősen erősíti a banki ügyfelek védelmét a kibercsalásokkal szemben.
Az új szabály szerint, ha egy pénzforgalmi szolgáltató elmulasztja az előírt úgynevezett erős ügyfélhitelesítést, melynek értelmében egy fizetési művelet jóváhagyásához legalább két, egymástól független azonosítási módot kell alkalmazni, akkor a jogosulatlan tranzakcióból eredő kárt nem az ügyfélnek, hanem a banknak kell viselnie.