Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán ismét 3,0 százalékra csökkentette 2026-os globális növekedési előrejelzését, figyelmeztetve a közel-keleti háború, a kereskedelem széttöredezettsége és az AI-jal kapcsolatos piaci várakozások lehetséges korrekciói által jelentett folyamatos kockázatokra.
A globális hitelező szerint a világgazdaság a háború következtében elkerülte a meredekebb visszaesést, a technológiai szektor keresletvezérelt lendülete pedig segített ellensúlyozni az energiaellátás háborúval összefüggő csökkenését.
A növekedés várhatóan 3,4 százalékra bővül 2027-ben, de ez még így is elmarad a 2024-es és 2025-ös 3,5 százalékos átlagtól.
A Reuters azt írja, az IMF 0,3 százalékponttal 4,7 százalékra emelte a 2026-os inflációs előrejelzését az áprilisihoz képest, de azt várja, hogy az jövőre 3,9 százalékra csökken. Az energiaárak most 25 százalékkal magasabbak, mint a háború február 28-i kezdete előtt, és továbbra is tartják a szintet. Az új előrejelzés azt feltételezi, hogy a Hormuzi-szoros július közepén kezd újra megnyílni, és 2027 márciusára eléri a háború előtti állapotot.
A globális gazdaság egésze eddig jobban átvészelte a háború okozta sokkot, mint azt korábban gondolták
– áll az IMF világgazdasági kilátásainak frissítésében, megjegyezve, hogy a kilátások fényesebbek az energiaexportőrök és a technológiai szektorba szorosan integrált országok számára, míg az olyan árucikk-importőrök növekedési előrejelzései, amelyek nincsenek jó helyzetben ahhoz, hogy profitáljanak a mesterséges intelligencia fejlesztéseiből, általában alsóbb besorolást mutattak.
A globális kereskedelem növekedése idén várhatóan meredeken, 3,5 százalékra lassul a 2025-ös 5 százalékról, majd 2027-re 4,3 százalékra emelkedik.
Deniz Igan, az IMF Kutatási Osztályának Világgazdasági Tanulmányok részlegének vezetője elmondta, a globális gazdaság áprilisban a vártnál ellenállóbbnak bizonyult a háború és a Hormuzi-szoros lezárásának hatása ellenére. Az árak magasabbak voltak, a bizalom csökkent, de a stratégiai olajtartalékok és kereskedelmi készletek felszabadulása – az energiahatékonyság növekedésével együtt – segített ellensúlyozni az ellátási hiányokat. A magánszektor is gyorsan alkalmazkodott, alternatív útvonalakat és ellátási forrásokat találva.
„Eddig minden rendben ment, de ez nem szünteti meg a fennálló kockázati tényezőket, különösen a háborúval kapcsolatban” – mondta a Reutersnek. A szakértő szerint a békemegállapodás összeomlása és a harcok kiújulása nagy kockázatokat jelenthet, mivel az országok nagyrészt felélték tartalékaikat, és kevesebb mozgásterük lenne.
Egy kiújuló konfliktus a régióban rosszabb helyzetbe hozza a globális gazdaságot, mint amilyenben először volt
– fogalmazott Irán kapcsán Igan, hozzátéve, hogy sok ország egyidejű erőfeszítése az olajtartalékaik újjáépítésére szintén áremelkedést okozhat. Szerinte „ha az a felfogás alakul ki, hogy ez elhúzódik, mind az ösztönzők, mind a mozgástér ezen tartalékok felhasználására nagyon gyorsan csökkenni fog”.
Az infláció és az inflációs várakozások nőttek, de főként rövid távon, és eddig kevés jel utalt arra, hogy a várakozások középtávon változnának – vélte Igan.
Ismeretes, az IMF novemberben vészjósló jelentést adott ki, amikor is azt prognosztizálta, olyannyira kifulladóban vannak a G20 gazdaságai, hogy történelmi lassulás jöhet.