Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unióban a tavalyi évben a földgáz- és megújulóenergia-felhasználás bővült 2024-hez képest, míg a szén- és kőolajtermék-ellátás csökkent – erre derül fény az Eurostat előzetes adatai nyomán, melyből érdekes képet kaphatunk az uniós energiakoktél éves alakulásáról.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatközlése szerint az EU földgázellátása a 2023-as meredek visszaesés után második éve egymás után nőtt. 2025-ben 2,3 százalékkal nőtt 2024-hez képest, és körülbelül 13,1 millió terajoule-t (TJ) tett ki.
Enyhén megszaladt az atom, de az olaj és a szén felejtős
A friss adattábla azt is világosan ábrázolja, hogy 2025-ben a megújuló energiaforrások felhasználása 1,4 százalékkal emelkedett 2024-hez képest, elérve a 11,5 millió TJ-t, a vízenergia jelentős visszaesése ellenére, ami a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelésben megfigyelt enyhe csökkenés fő oka volt. A nukleáris energia termelése is nőtt, de szerényebben, 0,2 százalékkal, 650 648 gigawattórára (GWh).
Ezzel szemben a szénfelhasználás tovább csökkent. A barnaszén-felhasználás 7,7 százalékkal, 184 741 ezer tonnára, míg a feketeszéné 3,2 százalékkal, 107 072 ezer tonnára csökkent. Mind a két adat arról árulkodik, hogy
ezek a legalacsonyabb számok, amelyeket valaha, az adatsorok 1990-es kezdete óta regisztráltak.
A kőolajtermékek tekintetében a felhasználás összesen 448 656 ezer tonna volt, ami 2,8 százalékos zuhanást jelent 2023-hoz képest.
| Földgáz | Megújuló energia | Atomenergia | Kőolajtermékek | Feketeszén | Barnaszén |
|---|---|---|---|---|---|
| +2,3 | +1,4 | +0,2 | -2,8 | -3,2 | -7,7 |
Érdekesség, hogy Magyarország a maga 2,25 milliárdos mennyiségével mindössze a 7 ezrelékét teszi ki az EU összesen 322,85 milliárd tonnás fosszilis tüzelőanyag volumenének.
Viszik a prímet a megújuló energiaforrások továbbra is
Ez az adattömeg arra is rávilágít, hogy
változatlanul vezető szerep jutott a zöld megoldásoknak a villamos energián belül.
Tavaly a megújuló energia továbbra is a fő villamosenergia-forrás volt az EU-ban, ez az összes áramtermelés 47,2 százalékát tette ki.
A megújuló energiaforrások 1,33 millió GWh-t termeltek, ami kismértékű, 0,5 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest.
Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagokból termelt villamos energia 3,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami 0,83 millió GWh-t, azaz a teljes villamosenergia-termelés 29,6 százalékát tette ki.
Az atomerőművek 0,65 millió GWh-t, azaz az EU villamosenergia-előállításának 23,2 százalékát produkálták, ami 0,2 százalékos termelésnövekedést jelent 2024-hez képest.
Nagy kérdés, vajon a zöldenergia mikor kerül majd túlnyomó többségbe a nagy egészen belül, s hogy mikor kophatnak majd ki a meg nem újuló energiahordozók. Ahogy az is kérdőjeles, mikorra szakadhatunk le a fosszilis energiáról az áramtermelésben, hogy túlnyomórészt már csak megújulóra támaszkodhasson a kontinens. Szakértőt kérdeztünk a fenti problémakörről.
Mi miatt húzott ki a csávából minket a napenergia, és milyen trendek jöhetnek?
Perger Andás, az Energiaklub energiaprogram-vezetője az Economxnak azt mondta, Európában és Magyarországon is egyértelműen növekszik a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és szélenergia szerepe az energiatermelésben.
Ez a trend megállíthatatlan, köszönhetően a piaci fundamentumoknak és a klímapolitikai céloknak
– szögezte le a szakértő, aki szerint a zöldenergián belül a napenergia termelése jelentős mértékben nőtt, éves szinten 50-60 TWh-val bővül. Ez a gyors fejlődés részben az orosz-ukrán háború miatti zöldítési törekvésekkel, részben pedig a napos időszakok gyakoriságának növekedésével magyarázható. Arról is szólt, a meglévő napenergia-kapacitás, ami 8,5 GW volt az elmúlt időszakban Magyarországon, már jelentősen hozzájárulnak a hálózat stabilitásához és az ellátás biztonságához. Megjegyezte,
ha nem állt volna rendelkezésre ez az energiakapacitás, akkor nemcsak este kellett volna Kapitány Istvánnak azt kérnie, hogy fogjuk vissza a fogyasztást, hanem lehet, hogy napközben is problémát okozott volna az áramigény.
– állapította meg a gazdasági és energetikai miniszter ismert kérését felidézve.
A szakértő azt is elárulta, a vízenergia termelésében jelentős, mintegy tíz százalékos csökkenés tapasztalható, ami elsősorban az éghajlatváltozással a kevesebb esőtől az olvadó gleccsereken át a források kiszáradásáig több okkal hozható összefüggésbe. A korábban domináns vízenergia most háttérbe szorul – erősítette meg.
Perger jelezte, a szélenergia-termelés kisebb mértékben visszaesett az elmúlt időszakban, ami az időjárási viszonyok természetes ingadozásával magyarázható, konkrétan kevesebb szél fúj a nagyon napos, anticiklonális időszakokban.
A fosszilis tüzelőanyagok helyzetére térve kifejtette, a szén, így a fekete- és a barnaszén, illetve lignit felhasználása várhatóan tovább csökken, mivel a magas karbonkvóta-árak miatt drágává vált a termelése. Sok széntüzelésű erőmű bezárását tervezik, itthon például a Mátrai Erőművet 2030-ig.
Elmondta, az olajfelhasználás enyhe csökkenése figyelhető meg, bár a közlekedés továbbra is meghatározó fogyasztó. Ennek okai kevésbé egyértelműek, de az elektromos járművek elterjedése is valamelyest hozzájárulhat ehhez. Az olaj szerepe a villamosenergia-termelésben marginális – jegyezte meg.
Az Energiaklub programvezetője szerint a földgáz szerepe még mindig jelentős a fűtésben és a villamosenergia-termelésben.
Bár a 2050-es nettó zéró kibocsátási cél eléréséhez a földgáz égetésének gyakorlatilag meg kell szűnnie, ez várhatóan nem történik meg rövid időn belül.
A földgáz felhasználása az elmúlt évben enyhén, 1-2 százalékkal nőtt, ami időjárási és piaci ingadozásokkal magyarázható.
Perger András az energiapolitikai kihívásokra és ellentmondásokra is rámutatva jelezte, az ipar- és klímapolitika esetenként ambivalens. Jelesül a földgázt „zöldenergiának” minősítették, miközben cél idővel annak kivezetése. Nehéznek nevezte a földgáz-infrastruktúra fejlesztését, ha nincs garancia a hosszú távú használatára, még akkor sem, ha elvileg a hidrogénre való átállást is lehetővé teszi a technológia. Megállapította, az energiatakarékosságban és energiahatékonyságban nem sikerült a kívánt mértékű előrelépést elérni.
Szembeállította a kitűzött klímacélokat és a valóságot is. Úgy látja, a villamosenergia-szektor zöldülő tendenciája pozitív, a megújulók nemcsak kiegészítik, hanem fokozatosan kiszorítják a fossziliseket, ha a részarányt nézzük. Emlékeztetett, hogy Németországban a megújulók már a legfontosabb villamosenergia-forrássá váltak.
Azonban a szakértő szerint a klímaválság kezeléséhez szükséges átállás üteme lassúnak tűnik. A Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius fokos célja ellenére a kontinens télen még mindig jelentősen támaszkodik a földgázra a fűtésben és az energiatermelésben.
Összességében a megújuló energiaforrások térnyerése üdvözlendő és folyamatosan zajlik, különösen a napenergia esetében. Ám a vízenergia csökkenése, a fosszilis tüzelőanyagok lassú kivezetése és az energiapolitikai ellentmondások azt mutatják, hogy a klímacélok elérése pillanatnyilag kihívást jelent, és sokkal gyorsabb cselekvésre lenne szükség
– húzta alá lapunknak Perger András, aki végül kijelentette:
Az, hogy drága az áram, pont nem a megújulók miatt van, hanem a gáz miatt, de itt rendezni kell az emögött rejlő strukturális problémákat.
Írtunk arról, hogy az unió háztartásainak energiafogyasztása harmadik éve csökken, ennek tükrében pedig Holoda Attila és Perger András energetikai szakértők lapunknak felvázolták, milyen okok húzódnak meg emögött, és hogy mi várható Magyarországon az energia- és rezsipolitikában. Többek között megállapították, hogy a feltételek megteremtése kulcsfontosságú, a hálózati szolgáltatásoktól a forráson át a termelőkapacitásokig; valamint tavaly a fosszilis és megújulók aránya az energiaelőállításban már átfordult a villamosenergia tekintetében, miközben Magyarországon a napenergia robbanásszerű fejlődése már nem is kifejezés; ráadásul a rezsicsökkentés jelen formájában csapdába ejtheti az új kormányzatot.
