Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az éghajlatváltozás következtében egyre több új, idegenhonos rovarfaj jelenik meg Európában, amelyek közül több is komoly kockázatot jelenthet a hazai méhészetekre.
A legnagyobb figyelmet jelenleg az ázsiai lódarázs európai terjedése kapja, de nem ez az egyetlen fenyegetés.
Sipos Tamás egészségügyi kártevőirtó, méhészeti szakember, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének munkatársa az Agroinformnak hangsúlyozta, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet, a hosszabb aszályos időszakok és a szélsőséges időjárási mintázatok olyan környezeti feltételeket teremtenek, amelyek kedveznek azoknak az idegenhonos fajoknak, amelyek korábban nem tudtak megtelepedni Magyarországon.
A szakember szerint az egyik legjelentősebb fenyegetés jelenleg az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax), amely Európában 2004-ben, Franciaországban jelent meg először, azóta pedig több országban is stabil állományokat alakított ki. Olaszországban már tömegesen előfordul, de Ausztriában és Csehországban is regisztrálták.
Magyarországon az első bizonyított előfordulása 2023-ban történt Kimlén, egy méhészet közelében, azóta pedig a hazai méhészeti szervezetek folyamatos monitoringgal figyelik az esetleges újabb megjelenéseket.
Sipos Tamás elmondta, hogy jelenleg nincs bizonyíték tartós hazai megtelepedésre, ugyanakkor a klíma- és terjedési trendek alapján hosszabb távon számolni kell a faj megjelenésével.
A kaptárak közelében vadászik
Az ázsiai lódarázs különösen veszélyes a mézelő méhekre, mivel táplálékának akár 50–60 százalékát is méhek alkothatják. A szakértő szerint a faj kifejezetten a kaptárak közelében vadászik, így folyamatos stressz alatt tartja a méhcsaládokat. Mint fogalmazott, a kaptár számára „gyakorlatilag terített asztalt jelent”, ami rendkívül hatékony ragadozóvá teszi.
A probléma azonban túlmutat a méztermelésen. A méhek kulcsszerepet játszanak számos mezőgazdasági kultúra – például a repce, a napraforgó és a gyümölcsösök – beporzásában, így állományuk gyengülése közvetlenül hatással lehet a terméshozamokra is.
A szakember kiemelte, hogy a beporzók védelme ezért nemcsak a méhészet, hanem a teljes agrárium stratégiai érdeke.
Közelít a méhatka
Sipos Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak az ázsiai lódarázs jelent potenciális veszélyt: egy másik, szintén Ázsiából származó kártevő, a Tropilaelaps nemzetségbe tartozó méhatka is egyre közelebb kerül Európához. Egyes jelentések szerint már az EU határához közeli térségekben is kimutatták, és biológiai sajátosságai – gyors szaporodási ciklusa miatt – akár súlyosabb problémát is okozhat, mint a jelenlegi legismertebb parazita.
A védekezés az ázsiai lódarázs ellen Európa-szerte komoly kihívást jelent. A fészkek felderítése gyakran speciális technológiát igényel, például jeladóval ellátott egyedek követését. A fészkek gyakran magas fák lombkoronájában helyezkednek el, és akár több ezer egyedet is tartalmazhatnak, ami megnehezíti az irtást és jelentősen növeli a költségeket.
A szakember szerint a hatékony védekezés csak össztársadalmi összefogással képzelhető el, amelyben a kutatók, a méhészek, a hatóságok és a lakosság egyaránt szerepet kapnak. A monitoringrendszerek fejlesztése és a korai észlelés kulcsfontosságú lehet abban, hogy a faj ne tudjon tömegesen megtelepedni Magyarországon.