Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újra a földgáz miatt aggódhat Európa: a kontinens gáztárolói a 2022-es energiaválság óta nem látott alacsony szintről indultak neki az idei betárolási szezonnak – írja a G7 elemzői rovatában Gajda Mihály, a Concorde Értékpapír részvényelemzője. A cikk szerint a hideg tél gyorsan apasztotta a készleteket, március közepén az európai tárolók töltöttsége nagyjából 28 százalék körül járt, május végén pedig még mindig csak 39 százalékon.
A helyzetet tovább súlyosbítja a közel-keleti konfliktus, különösen a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság. Katar teljes LNG-exportja ezen az útvonalon jut ki a világpiacra, az ország havi kivitele pedig nagyjából egy magyar éves gázfogyasztásnak felel meg. Ha a szállítások tartósan akadoznának, Európának az ázsiai vevőkkel is erős árversenyben kellene megküzdenie a szabad LNG-rakományokért.
Az unió közben enyhített a korábbi szabályokon:
a 90 százalékos feltöltési célt 80 százalékra mérsékelték, nehéz piaci körülmények között pedig akár a 70–75 százalékos szint is elfogadható lehet.
Ez rövid távon csökkentheti az árnyomást, de a G7 szerint a piac talán túl gyorsan árazza a megnyugvást. Egy elhúzódó ellátási zavar, hideg tél vagy újabb LNG-kiesés esetén a gázárak ismét érdemben emelkedhetnek, ami az áramárakon, az ipari költségeken és végső soron az infláción keresztül is érezhető lenne.
Magyarország egyelőre kedvezőbb helyzetből várja a következő hónapokat: a hazai betárolás 33 százalékos szintről indult, ami magasabb volt az uniós átlagnál, az import pedig döntően vezetékes forrásból, a Török Áramlaton keresztül érkezik, nem a szűkösebb LNG-piacról. A cikk szerint a jelenlegi ütem mellett
Magyarország jó eséllyel 80–90 százalék fölé töltheti a tárolóit a tél előtt,
igaz, egy esetleges vezetékes ellátási zavar gyorsan átírhatná ezt a képet.