Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A meddőségi ellátás államosításának egyik legnagyobb informatikai beruházásánál a központok számára 622,8 millió forintért beszerzett szoftver ára kirívóan magas lehetett, miközben a rendszer bevezetése is komoly problémákba ütközött – írja a 24.hu.
A lap kérésére Kaáli-Nagy Géza, a Kaáli Intézet alapítója ugyanarra a rendszerre kért ajánlatot a Sysmantól egy lehetséges magánberuházás nevében. A cég két telephelyre és évi 2800–3700 lombikkezelésre mintegy 120 millió forintos ajánlatot adott, ami több mint ötször alacsonyabb az állami szerződés értékénél.
A Sysman szerint a két projekt nem hasonlítható össze, mert az állami megrendelés nyolc intézményre és szélesebb műszaki tartalomra szólt. Kaáli Géza ugyanakkor azt állítja, hogy a szerződés nem támasztja alá az ilyen mértékű árkülönbséget, és szakértői vizsgálatuk sem talált olyan licencfeltételeket, amelyek indokolnák a többszörös szorzót.
A professzor szerint a beruházás indokolatlanul drága volt, és jelentős közpénzt költöttek el egy olyan rendszerre, amelynek gyakorlati hasznosulása is kérdéses.
Az Orbán-kormány az elmúlt években jelentős erőforrásokat fordított a családpolitikai célok támogatására, ennek részeként államosította a meddőségi centrumokat és létrehozta az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül működő Humánreprodukciós Igazgatóságot. Az átszervezések és a jelentős költségvetési ráfordítások ellenére azonban a születésszám tovább csökkent.
A Humánreprodukciós Igazgatóság kezdeményezésére szerezték be a német fejlesztésű MedITEX rendszert, amelyet a Sysman Informatikai Zrt. szállított volna a nyolc állami meddőségi intézmény számára. A 24.hu forrásai szerint azonban a rendszer magyarországi adaptációja nem sikerült zökkenőmentesen. Kezdetben nem tudott megfelelően kapcsolódni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), valamint a gyógyszerfelíró rendszerekkel sem volt teljesen kompatibilis. Emiatt a korábbi szoftvert is működtetni kellett a háttérben.
A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a programot végül csak egyetlen intézményben vezették be tesztjelleggel. Az orvosok azt is kifogásolták, hogy a részletes adatbeviteli kötelezettség jelentősen növelné az adminisztrációs terheket, ami a jelenlegi betegforgalom mellett akár napi 15–20 órás munkaterhelést is eredményezhetne.