Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi fürdők múlt évi vendégforgalma még mindig nem érte el a 2019-es csúcsév adatait, az eltérés továbbra is 20 százalék – hangzott el a Magyar Fürdőszövetség sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor a másik oldalon a bér- és működési költségek jelentősen nőttek. Új stratégiára, valamint a gyógyfürdők működését szabályozó, 2023-as rendelet újragondolására van szükség, mert ez egy nagyon egyoldalú szabályozás, és túlzóak azok a határértékek, amelyeket benne meghatároztak – mondta Végh Andor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. Egy új szabályozás megalkotásában kérik az új kormány turizmusért felelős politikai szereplőinek nyitottságát.
Fontos a fürdőágazat versenyképességének növelése
A turisztikai trendek alapján a következő időszakban várhatóan felértékelődik az egészségmegőrzés és a prevenció szerepe, és erre kellene helyezni a hangsúlyt. Egy idősödő társadalomban élünk, ahol egyre fontosabb az életminőség, a mozgásképesség megőrzése és a betegségek megelőzése, ezekben pedig a gyógyfürdők megkerülhetetlenek lesznek – mondta Végh Andor. Hozzátette: a turisztikai szolgáltatások mellett előtérbe kerülhet a gyógyvíz és a balneoterápia is.
Meghatározó kérdés a fürdőágazat versenyképessége is, hiszen Európa fürdőpiaca rendkívül gyorsan változik. Bár a hazai lakosság nem ezt érzi, a magyarországi fürdőbelépők ára jelentősen elmarad a szomszédos országokétól – erről Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség felügyelőbizottságának elnöke beszélt. Példaként említette, hogy Ausztriában egy felnőtt belépő ára 30 euró, vagyis mintegy 10 ezer forint, míg Bükfürdőn 20 euró, vagyis körülbelül 7 ezer forint. Ma a fürdők egyik legnagyobb költségét a humánerőforrás mellett az energiaköltségek jelentik – tette hozzá.
Óriási kincs van a birtokunkban
Magyarország a világ ötödik legnagyobb termálvízkincsével rendelkező országa, ezért is kell újragondolni a hazai gyógyfürdők balneológiában betöltött szerepét – erről Borosné Szűts Ildikó, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója beszélt.
Új desztinációk jelennek meg, új szolgáltatások születnek, a vendégek igényei egyre összetettebbé válnak. A termálmedence vagy a kiváló gyógyvíz mellett a vendégek személyre szabott szolgáltatásokat és élményeket is keresnek, magas minőséget várnak el, ezért fontos a hazai gyógyfürdők szerepének újragondolása.
Ma Magyarországon közel 170 olyan település található, amely valamilyen egészségturisztikai adottsággal, gyógytényezővel vagy fürdőlétesítménnyel rendelkezik. A vidéki vendégforgalom közel 70 százaléka fürdővel rendelkező településeken realizálódik. Ez azt jelenti, hogy a magyar fürdők nélkül elképzelhetetlen a magyar turizmus teljesítménye és a vidéki turizmus sikere.
Végh Andor szerint őszintén kell beszélni a fürdőágazat nehézségeiről. Ilyen rendkívüli kihívás volt például a világjárvány, az infláció és az emelkedő energiaköltségek. A következő időszak legfontosabb feladata a stabilitás megteremtése.
Nem tartható fenn a jelenlegi támogatási rendszer az egészségbiztosító által finanszírozott kezelések esetében sem, ezek árai ugyanis 15 éve nem változtak, miközben a költségek folyamatosan emelkednek – tette hozzá. A gyógyászati kezelésekhez kapcsolódó állami támogatás mértéke sem változott, az egészségügyi kasszában erre 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A gyógyvizek fertőtlenítése, a mikrobiológiai feltételek és az egészségügyi szempontok fontos kérdések, ezekről szakmai alapon további egyeztetésekre lenne szükség az új kormánnyal.
A gyógyvíznek színe és szaga van, ha ezt mindenféle kemikáliával kezeljük, mindkettő megváltozik. A fürdőközönségnek nehéz megmagyarázni, hogy a víz gyógyhatása és beltartalma a vegyszerek ellenére nem változott – emelte ki Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.
A fővárosi történelmi gyógyfürdők kapcsán hozzátette: a törökök nem gondolkodtak abban, hogy egyszer majd jön egy hatóság, és azt mondja, a fürdőt át kell alakítani szűrő-forgató rendszerűvé, ez fizikai képtelenség. A jogszabály pedig nem írja elő, hogy ki kaphat ez alól felmentést.
Kiszámítható, tervezhető és hosszú távon fenntartható rendszerre van szükség, a szektor jövőjét újra kell gondolni. A gyógyvíz és a balneoterápia olyan értéket képvisel, hogy stratégiai szerepet kell kapniuk a gyógyfürdőknek, ezért nem lehet a szektorra kizárólag turisztikai szolgáltatásként tekinteni.
Figyelni kell az európai fürdőpiac változásait is. A vendégeknek pedig már nem elég egy medence vagy a kiváló gyógyvíz, személyre szabott szolgáltatásokat keresnek. Erre a gyógyfürdőknek is reagálniuk kell. Hozzátette: a magyar fürdők sokszínűek, és eltérő kihívásokkal szembesülnek.
A fürdők 90 százaléka önkormányzati tulajdonban van, és eddig jellemzően nem tudtak uniós forrásokra pályázni. Fejlesztéseiket abból finanszírozták, amit saját maguk megtermeltek, de mára elértek a falig. Ha azonban az új uniós források lehetővé tesznek új támogatásokat, számítanak a kormány segítségére.
A Fürdőszövetségnek több olyan terve is van a fiókban, amely hosszú távon biztosíthatja a fürdők fenntarthatóságát
– mondta Végh Andor.
Újra kell gondolni a 2023-as rendeletet
Szó volt egy 2023-as kormányrendeletről is, amelyet még az Orbán-kormány alkotott meg. Ebben a szabályozásban olyan egyoldalú rendelkezéseket vezettek be, valamint olyan szigorú vízminőségi határértékeket határoztak meg, amelyek szélsőségesek és az Európai Unió szabályaitól is elrugaszkodottak. A rendeletnek vannak olyan rendelkezései, amelyek kritikussá tehetik a fürdők működését – hangsúlyozta Borosné Szűts Ildikó.
A fürdőszolgáltatások áfája 27 százalék, ezért fontos lenne az áfakulcs csökkentése, hasonlóan más, turizmushoz kapcsolódó ágazatokhoz. Az áfakulcs mérséklése a bérek emelését is segíthetné – mondta Szabó Éva, a Tiszaparti Termálfürdő Kft. ügyvezetője.
A Fürdőszövetség a következő években nemcsak érdekképviseleti szervezetként szeretne működni. A szervezet víziója szerint a vidéki és fővárosi, valamint a nagyobb és kisebb fürdők egyaránt szerepet vállalhatnak a hazai gyógyfürdőpiac fellendítésében. Az ágazat fontos szereplője a magyar gazdaságnak, és jelentős hozzáadott értéket képvisel a GDP-ben – mondta Borosné Szűts Ildikó.
Beszélt a fürdők idei programjairól is, többek között a Suli a strandon, a Strandok éjszakája, a vízipisztolycsata-akciókhoz kapcsolódó kedvezmények, valamint a Turizmus Világnapja, a Szaunázók hétvégéje és a karácsonyi utalványprogram kapcsán.
Magyarországon mintegy 500 fürdő működik, ezek közül 192 tagja a Magyar Fürdőszövetségnek – hangzott el az eseményen.