A magyar egészségügy „strukturális összeomlás szélén áll”, ezért radikális szemléletváltásra és az egész rendszer újraszervezésére van szükség – erről beszélt első miniszteri interjújában Hegedűs Zsolt a MedicalOnline-nak.
A tárcavezető szerint véget kell vetni a „parancsuralmi” működésnek, az egészségügyet pedig önálló politikai és költségvetési súllyal kell felruházni.
A miniszter egyik első lépésként önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását ígérte, emellett felülvizsgálnák a szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, valamint új háttérintézményeket is létrehoznának.
A kormány vállalása szerint évente plusz 500 milliárd forinttal növelnék az ágazat forrásait, bár Hegedűs Zsolt elismerte: előbb fel kell mérni a valós pénzügyi helyzetet, és pótköltségvetésre is szükség lehet.
Az interjú egyik hangsúlyos eleme az Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerepének visszaállítása volt. A miniszter kijelentette: az első száz napban visszaadják a kötelező kamarai tagságot és azokat a jogosítványokat, amelyeket korábban elvettek a Magyar Orvosi Kamarától. Hegedűs Zsolt szerint a kamara ellehetetlenítése „koncepciós per” volt, amelynek célja a szakmai érdekképviselet elnémítása volt.
A tárcavezető több ponton is a brit egészségügyi rendszer mintáit említette. Ennek részeként létrehoznának egy, a brit CQC mintájára működő független minőségellenőrzési hatóságot, valamint egy szakmai irányelvközpontot is. Emellett bevezetnék az úgynevezett „Duty of Candour” elvét, vagyis azt a kötelezettséget, hogy az orvosoknak és intézményeknek őszintén tájékoztatniuk kell a betegeket minden hibáról vagy szövődményről. Hegedűs Zsolt szerint „a szőnyeg alá söprés gyakorlatát” akarja felszámolni, és olyan rendszert kialakítani, amely nem hibáztat, hanem tanul a problémákból.
Fontosnak nevezet az alapellátás átalakítását is. A tervek szerint 164 integrált egészségügyi és szociális centrumot hoznának létre, ahol háziorvosok, szakdolgozók, gyógytornászok és szociális munkások közösen dolgoznának.
A miniszter hangsúlyozta: nem államosítani akarják a praxisokat, és nem lesz kényszerű társulás sem, ugyanakkor a kisebb, nehezen fenntartható praxisokat önkéntes együttműködések felé terelnék.
A várólisták csökkentésére a műtők jobb kihasználását, digitalizációt, teljesítményösztönzést és akár hétvégi műtéteket is bevetnének. Hegedűs Zsolt szerint megfelelő szervezéssel akár 30 százalékkal több beteget lehetne ellátni változatlan létszám mellett. Nem zárta ki a magánszolgáltatók ideiglenes bevonását sem, de hangsúlyozta: a betegeknek ezért nem szabad fizetniük.
A hálapénz kérdésében a miniszter kijelentette: a rendszer formálisan megszűnt, de szerinte tovább él „átalakult” formában, amikor a betegek magánrendelésen keresztül próbálnak gyorsabban állami ellátáshoz jutni. Ezt a „kiskapurendszert” megszüntetnék.
Az interjú végén Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy az első hatvan napban minden intézményvezetőtől részletes „transzparencia-leltárt” kérnek. Aki szakmai alapon vezette az intézményét, annak szerinte nincs oka aggodalomra, ugyanakkor jelezte: kivizsgálják a gyanús beszerzéseket és a Covid-időszak ügyleteit is. A miniszter szerint a cél egy olyan betegközpontú rendszer kialakítása, ahol a döntések végre nem a politika, hanem az ellátás minősége körül forognak.