Egy új vezetés áll fel hamarosan az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ), miután Bayerné dr. Matusovits Andrea jelezte, hogy leköszön a főigazgatói tisztségéről.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter elfogadta a főigazgató lemondását. Úgy fogalmazott: az OVSZ új vezetőjének egyik legfontosabb feladata az intézmény működésének teljes körű átvilágítása lesz.
Jön az átvilágítás
Ennek részeként kiemelt figyelmet kap a vérplazma-felhasználás rendszere, valamint a vérplazmával kapcsolatos esetleges visszaélések feltárása. Az új vezető személyéről már döntés született, kinevezésére lehetőség szerint még ebben a hónapban sor kerül – tette hozzá a miniszter.
Bayerné dr. Matusovits Andrea közölte: az átadás-átvételben aktívan és konstruktívan részt vesz. A miniszter szerint az átvilágítás szakmai, etikus és korrekt módon történik majd.
De miért is van szükség átvilágításra?
Az utóbbi időben több kritika érte a hazai vérellátási rendszert. Májusban sajtóhírek jelentek meg arról, hogy bizonyos vérkészítményekből – főként 0-s vérből – átmeneti hiány alakulhatott ki. Az OVSZ ezt hivatalosan nem ismerte el rendszerszintű válságként. Ugyanakkor előkerült a plazmabiznisz kérdése is. Több cikk foglalkozott azzal, hogy az OVSZ milyen feltételekkel értékesíti az állami tulajdonban lévő vérplazmát feldolgozó cégeknek.
A vér- és plazmaadás egyaránt nélkülözhetetlen tevékenység: véradásra a nők 365 napon belül négyszer, a férfiak ötször jelentkezhetnek, míg plazmaadásra akár 45 alkalommal is lehetőség van.
A Vérlovagok szerint a magyar vérellátás az összeomlás szélén áll, kevés a véradó, és kiürülőben vannak a vérbankok. A szervezet azt állítja: az OVSZ vezetői szóban utasították az egészségügyi intézmények dolgozóit, hogy semmilyen tájékoztatásban ne hangozzon el, hogy nincs vér vagy vérhiány van.
Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese ezt a Kontrollnak cáfolta. Azt mondta: országszerte 60 helyen 6-8 ezer egység vér áll rendelkezésre, míg a transzfúziós osztályokon további 2-3 ezer egység található. A stúdióbeszélgetés során Samók Dávid, a Vérlovagok vezetője ugyanakkor azt hangsúlyozta: naponta 40-50 alkalommal szállítanak vért különféle beavatkozásokhoz a kórházakba. A szervezet tapasztalatai szerint az intézmények nem mindig kapják meg a szükséges vérmennyiséget. Állítása szerint fültanúja volt olyan beszélgetésnek is, amelyben egy 80 éves beteg műtétéhez szükséges négy egység vért nem tudta biztosítani a vérellátó szolgálat.
A plazmabizniszben stratégiai szereplő lett Magyarország
A Marketing Research Bureau (MRB) egy amerikai piackutató és elemző cég, amely 1974 óta vizsgálja a vér- és plazmaipart nemzetközi szinten. Elemzéseik elsősorban a plazmaalapú gyógyszerek piacára, a plazmagyűjtésre, az immunoglobulinok iránti keresletre és a plazmafeldolgozó ipar trendjeire fókuszálnak.
A magyar plazmaipar az elmúlt években az egyik legellentmondásosabb egészségügyi üzletté nőtte ki magát. Miközben Európa egyre inkább küzd a plazmahiánnyal, Magyarország stratégiai szereplővé vált a nemzetközi ellátási láncban: országszerte már több mint 50 plazmaközpont működik, a donorok száma folyamatosan emelkedik, és egyes központok heti több ezer liter plazmát gyűjtenek.
A vérplazmából életmentő gyógyszerek készülnek immunhiányos, neurológiai vagy véralvadási betegségekben szenvedő betegek számára. A kereslet világszerte robbanásszerűen nő, a globális piac pedig egyre inkább függ néhány országtól – köztük Magyarországtól is.
A Marketing Research Bureau elemzései szerint Európa nem önellátó plazmából, és az amerikai dominancia mellett Közép-Európa szerepe is felértékelődött.
Magyarországon azonban a plazmaadás már régen nem pusztán egészségügyi kérdés. Sokak számára megélhetési stratégia lett, különösen Kelet-Magyarországon, ahol a szegényebb térségekben élők közül sokan rendszeres jövedelemkiegészítésként tekintenek a plazmaadásra.
A donorok ugyan hivatalosan csak meghatározott összegű kompenzációt kaphatnak, a központok azonban különféle bónuszokkal, pontgyűjtő rendszerekkel és nyereményjátékokkal ösztönzik a visszatérést.
Januárban lett vége a „túladományozásnak”
Magyarországon idén januárban indult el a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter (NKDR), amelynek működéséért az OVSZ felel. Az NKDR bevezetésével egységes és átlátható rendszer jött létre annak érdekében, hogy megakadályozzák az előírt időkorláton belüli többszörös donációt, és növeljék a beavatkozások biztonságát.
A regiszter segítségével minden plazmaferezis-állomás lekérdezheti, hogy egy donor mikor vett részt utoljára plazmaferezisen, így elkerülhető a „túladományozás”. A nyilvántartás nemcsak a donorok biztonságát szolgálja, hanem a vérplazma, illetve a vér- és vérplazmakészítmények minőségét is garantálja.
A Marketing Research Bureau kutatásai szerint a következő években tovább nőhet a plazma iránti igény, főként az öregedő társadalmak és az immunológiai betegségek terjedése miatt.
Lehetne több véradó…
Megkerestük az OVSZ-t, hogy megtudjuk, hogyan alakult a véradások száma az idei év első négy hónapjában. Lapunknak küldött válaszukban azt írták: januárban az extrém hideg időjárás miatt kevesebb donor jelent meg véradáson, de a tavaly decemberből megmaradt készletekkel biztosítani tudták a betegek ellátását vörösvérsejt-készítményekből, és a rövid lejáratú készítmények előállításához is elegendő mennyiség állt rendelkezésre.
Februártól stabilizálódott a véradási aktivitás, márciusban pedig a tavalyi év azonos időszakát meghaladó számú véradó jelent meg.
Példaként említették, hogy 2026 első négy hónapjában összesen 125 826 véradó jelent meg, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 129 045 véradó volt. Ez minimális, 3219 fős eltérést jelent
– fogalmazott az OVSZ.
Azt is közölték, hogy nincs vérhiány Magyarországon, és műtéteket sem kell elhalasztani vérkészítményhiány miatt. Előre egyeztetett terv alapján dolgoznak, folyamatosan monitorozzák a készleteket és az intézményi igényeket. Ha azt látják, hogy több véradóra lenne szükség, célzott megszólítási és behívási rendszereket alkalmaznak. Jelenleg az általános véradói behívásokon túl rendkívüli intézkedésre nincs szükség.
A hazai biztonságos vérellátáshoz évente mintegy 400 ezer véradói megjelenésre és körülbelül 350 ezer sikeres véradásra van szükség. Ez munkanapokra vetítve napi átlagosan mintegy 1600 megjelent véradót jelent országszerte. Az OVSZ szerint ez a szám tavaly teljesült.