A szakma üdvözli a zöldség- és gyümölcságazat áfájának 27-ről 5 százalékra történő csökkentését – hangsúlyozta Nagypéter Sándor.
Elmondása szerint az ágazat már 2012 óta szorgalmazza, hogy ezek a termékek is bekerüljenek a kedvezményes adókörbe.
A DélKerTÉSZ elnöke szerint az elmúlt években rendre falakba ütköztek ezzel a kezdeményezéssel, most azonban úgy látják, hogy az új kormány részéről valódi szándék mutatkozik a változtatásra. Emlékeztetett: az elképzelés nemcsak a kormányprogramban jelent meg, hanem az agrár- és pénzügyi tárca részéről is megerősítést kapott.
Nagypéter szerint az áfacsökkentés legfontosabb hatása nem önmagában az árak mérséklődése lesz, hanem a piac „fehéredése”. Úgy fogalmazott: a feketekereskedelem hosszú ideje mérgezi a hazai termelőket, az 5 százalékos áfa azonban tisztább versenyhelyzetet teremthetne, amelyből a kisebb gazdaságok is profitálhatnak.
A fogyasztói árakban ugyanakkor szerinte nem biztos, hogy folyamatosan és látványosan megjelenik majd a teljes, mintegy 22 százalékos különbség.
A friss zöldség- és gyümölcspiac ugyanis erősen szezonális, az árakat pedig jelentősen befolyásolják az aktuális termésmennyiségek és az áruházláncok közötti verseny.
Nagypéter Sándor szerint ezért érdemes lenne megvizsgálni a francia modellt is, amely szezonális árrésszabályozással működik. Véleménye szerint hosszabb távon egy minimum- és maximumárrés-tartomány kordában tarthatná a kereskedelmet, és biztosíthatná, hogy az áfacsökkentés előnye valóban eljusson a fogyasztókhoz.
A jelenlegi piaci helyzetet ugyanakkor „irreálisnal” nevezte. Mint mondta,
a zöldség-gyümölcs szektorban sokszor hétről hétre jelennek meg extrém akciók, amelyek torz vásárlási kultúrát alakítanak ki, miközben a friss termények piacán a túlzott akciózás komoly ellátási problémákat is okozhat.
Hozzátette: az áfacsökkentés bevezetésével párhuzamosan az árrésstop kivezetését is indokoltnak tartják.
Nehezen működne az ágazat vendégmunkások nélkül
A szervezet elnöke külön szót emelt a vendégmunkásokról is, ez jelenleg az agrárium egyik legfontosabb vitája. Nagypéter Sándor elmondta: a DélKerTÉSZ tagságának döntő többsége nem foglalkoztat harmadik országból érkező munkavállalókat, ugyanakkor a dél-alföldi térségben több olyan termelő is működik, amely nélkülük nem tudná fenntartani a termelést.
A DélKerTÉSZ elnöke szerint nincs vita abban, hogy a vendégmunkások rendszerét felül kell vizsgálni, ugyanakkor szerinte a mezőgazdaságban egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni ezt a foglalkoztatási formát. A hajtatott paprika- és paradicsomtermesztés ugyanis folyamatos jelenlétet és napi szintű növényápolást igényel.
Ha egy-egy feladat elmarad, az azonnal minőségi és mennyiségi romlást okoz, ami versenyképességi hátrányt jelent.
Mint fogalmazott: a paradicsomtermesztésben ma olyan erős a nemzetközi verseny, hogy egy termelő nem engedheti meg magának, hogy tíz munkásból csak négy jelenjen meg dolgozni.
Nagypéter arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkező években jelentősen nő az üvegházi termelés volumene, miközben ősszel sok jelenlegi külföldi munkavállaló engedélye lejár. Szerinte ezért kulcskérdés, hogy ki fog dolgozni a jövőben a bővülő kapacitásokban.
A DélKerTÉSZ elnöke hangsúlyozta:
nem arról van szó, hogy a magyar munkaerő rossz lenne, hanem arról, hogy sok esetben egyszerűen nem jelenik meg dolgozni.
Hozzátette: a vendégmunkások sem kapnak alacsonyabb fizetést, hiszen a jelenlegi szabályozás alapján ugyanazt az átlagos munkabért kell biztosítani számukra, mint a magyar munkavállalóknak.
Elmondása szerint a hajtatott termesztésben a bruttó bérek elérhetik a 600–700 ezer forintot olyan munkakörökben is, amelyek nem igényelnek külön szakképzettséget. Ezek a munkavállalók ugyanakkor évente 80–100 milliárd forintos termelési érték előállításában vesznek részt.
Nagypéter Sándor szerint az ágazat és a kormányzat végül közös konszenzusra jut majd a kérdésben. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon jelenleg jóval alacsonyabb a külföldi munkaerő aránya, mint Nyugat-Európában: míg itthon körülbelül 3 százalék, addig Ausztriában már 20 százalék körüli ez az arány.
Megcincálta az időjárás a hazai terményt
A szezon értékelés során Nagypéter Sándor kifejtette, az elmúlt 25 év legfényszegényebb téli időszaka komoly kihívás elé állította a hazai hajtatott zöldségtermesztést. A decembertől március végéig tartó időszak jelentősen visszafogta az üvegházi és fóliás termesztésben előállított paprika- és paradicsommennyiségek felfutását, amit tovább súlyosbított az idei, szokatlanul korai húsvét.
Nagypéter szerint a húsvéti időszakban lokális hiányok is kialakultak az üzletek polcain. Mint fogalmazott: aki például szombaton szeretett volna nagyobb mennyiségben vásárolni, könnyen szembesülhetett azzal, hogy egyszerűen nem volt elegendő hazai termék. A jelenség azonban nemcsak Magyarországot érintette: egész Európában problémákat okozott az időjárás. Spanyolországban áradások sújtották a paradicsomtermelő régiókat, Észak-Afrikában szélsőséges időjárási anomáliák vetették vissza a termelést, Hollandiában pedig szintén a fényhiány lassította a növények fejlődését.
A DélKerTÉSZ elnöke szerint ugyanakkor mostanra érzékelhető a termelés felfutása, és a következő időszakban a paradicsom ára is egyre inkább a szezonális szintre állhat be, mivel Európa-szerte megfelelő mennyiség áll rendelkezésre.
Kiemelte, a paradicsom termelői ára az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. A 2022-es inflációs sokk után 5–15 százalékos mérséklődés következett be, ami hosszabb távon már veszélyes helyzetet teremthet az ágazat számára. A paprika esetében hektikusabb mozgás volt tapasztalható: 2024-ben hiány alakult ki, míg 2025-ben már többlet jelent meg a piacon, főként a fehérpaprika szegmensében. Ezzel szemben a hegyes erős paprika iránt Európa-szerte erősödik a kereslet, ami a magyar exportnak is kedvez.
A magyar termelők exportpiacai is bővülnek. A cseh és szlovák piac továbbra is meghatározó, de Románia és Bulgária is egyre fontosabb célországgá válik. Nagypéter Sándor szerint
2028-ra olyan termelési volumen alakulhat ki Magyarországon, amely már regionális szinten is meghatározó szereplővé teheti a hazai paradicsomágazatot.
A DélKerTÉSZ elnöke arról is beszélt: Európa-szerte erősödik az a szemlélet, hogy az áruházláncok előnyben részesítsék a helyi termelőket. Mint mondta, a német, cseh vagy akár magyar piacokon is egyre hangsúlyosabb a „hazai termék” megjelölés, ami lehetőséget ad a fogyasztóknak a tudatos választásra, miközben a nemzeti agráriumot is támogatja.