Az ázsiai részvények árfolyama pénteken zuhanásnak indult, miután a technológiai részvényeket övező befektetői eufória átadta helyét az inflációs félelmeknek, melynek következtében az államkötvények hozamai egyéves csúcsra szöktek, és már egyre többen fogadnak az idei amerikai kamatemelésre. Az európai részvények sokkal gyengébb nyitásra készülnek, a régió részvényei határidős árfolyama 1 százalékkal csökkent – számol be a Reuters.
Az olajárak folyamatosan emelkedésbe fogtak, miközben nem történt előrelépés a Hormuzi-szoros megnyitása terén, és ahogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette, Kína amerikai olajat akar vásárolni. Az egyik ottani hajó elleni támadások és egy másik lefoglalása aggodalmakat keltett az energiaellátással kapcsolatban, a Brent nyersolaj határidős ára csak ezen a héten 5,7 százalékkal nőtt, hordónként 107 dollárra.
Minden szem Pekingre szegeződik, ahol Trump pénteken befejezi kétnapos állami látogatását. Miután találkozott kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel a félreeső Zhongnanhai vezetői rezidencián, Trump azt hangoztatta, Peking nagyon hasonlóan gondolkodik Iránnal kapcsolatban, és azt szeretné, ha megnyílna a Hormuzi-szoros.
Azt hiszem, a találkozó eddig meglehetősen jól sikerült, összességében meglehetősen pozitív légkörrel
– fogalmazott Yue Su, az EIU Kínáért felelős vezető közgazdásza, hozzáfűzve:
„A stratégiai stabilitás némileg javult, és a tailriskek enyhén csökkentek, amit pozitív jelnek kell tekinteni. De ismét hangsúlyozom, hogy ez valószínűleg egy törékeny stabilitás, amely nem szünteti meg az alapvető súrlódásokat.”
A japán, dél-koreai és kínai piacok is szabadesésben vannak, jelentősen estek az indexek. Az amerikai valuta azonban 1,3 százalékos erősödéssel zárhatja a hetet a devizapiacon. A zöldhasú erősödése a jen árfolyamát a gyengébb oldalra, 158-as dolláronkénti szintre gyengítette, a font egyhavi mélypontra, 1,3357 dollárra esett, a dollár-forint jegyzés pedig 309 körül áll.
Trump egyébként már a kínai látogatását megelőlegezve kijelentette, nagyon jó tárgyalásokra készül, ugyanakkor kötötte az ebet a karóhoz: szerinte nincs szüksége Kína segítségére az iráni konfliktus rendezéséhez.
Hszi Csin-ping pedig rögzítette, Kínának és az Egyesült Államoknak partnereknek kell lenniük, nem riválisoknak, s úgy véli, történelmi év lehet az idei a kínai–amerikai kapcsolatokban.