A közép- és kelet-európai (KKE) bankszektor továbbra is stabil, magas jövedelmezőséggel és erős tőkehelyzettel működik, miközben a piaci konszolidáció és a technológiai átalakulás párhuzamosan formálják a jövőt – mutat rá a Deloitte friss tanulmánya.
2025-re a régió országai visszatértek a növekedési pályára: az infláció a 2024-es normalizálódást követően mérséklődött, miközben a gazdasági növekedés stabilizálódott. Bár a geopolitikai kockázatok továbbra is jelen vannak, a bankszektor ellenállóképessége erős maradt.
A régiós bankrendszer mérete lényegében változatlan: a konszolidált mérlegfőösszeg a bruttó hazai termék (GDP) arányában 2024-ben 90 százalék körül alakult, és ez a szint tavaly is fennmaradt.
A szektor fundamentumai kifejezetten kedvezőek:
- a tőkemegfelelési mutató 21,5 százalék körül alakul, ami azt jelzi, hogy a bankok jelentős tőkepufferrel rendelkeznek a szabályozói minimum felett,
- a nemteljesítő hitelek aránya (NPL) 3,7 százalékra csökkent,
- a jövedelmezőség továbbra is magas, a ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) 17 százalék körüli szinten stabilizálódott.
A bankok profitabilitását az is támogatja, hogy bár a jegybankok 2025-ben folytatták az óvatos monetáris lazítást, a hitelkamatok csak mérsékelten csökkentek. Emellett a portfólióminőség javulása és az alacsony kockázati költségek is hozzájárulnak a kedvező eredményekhez.
Értékeltségek: erősödő befektetői bizalom
A bankok piaci megítélése is javult az elmúlt időszakban. A koronavírus-járvány utáni években jellemzően visszafogott értékeltségek mára érdemben emelkedtek.
Kulcsszerepet játszik ebben a P/BV (ár/könyv szerinti érték mutató), amely azt mutatja meg, hogy a befektetők a bank saját tőkéjének könyv szerinti értékéhez képest milyen árat hajlandók fizetni.
Ez a korábbi években 1-szeres szorzóval működött, míg 2024-ben 1,2-en és 2025-ben 1,3-on állt a mutató.
A tőzsdei bankok esetében ennél is magasabb szintek jelentek meg: a P/BV-mutató 1,5–1,6 körül mozog, ami a befektetői bizalom visszatérését jelzi.
M&A piac: visszafogottabb év után élénkülés
A régiós banki felvásárlási és fúziós (azaz M&A) piac a 2021-es csúcs után visszafogottabb időszakba lépett. 2025-ben a tranzakciók száma 11-re csökkent, ugyanakkor több nagyobb volumenű, stratégiai jelentőségű ügylet is megvalósult.
A visszafogottabb aktivitás mögött kettős hatás áll:
- a magas jövedelmezőség csökkentette az eladási kényszert,
- ugyanakkor növelte az akvizíciókra fordítható forrásokat.
2025 utolsó negyedéve és 2026 eleje ugyanakkor már élénkülést mutat, ami arra utal, hogy a konszolidációs folyamat új lendületet vehet.
Kik a legaktívabb szereplők?
Az elmúlt években a régióban a legaktívabb vevők között volt a Raiffeisen, az Erste és az MBH Bank.
Az eladói oldalon többek között (nem meglepő módon) a Sberbank, az EBRD és a BNP Paribas.
Az OTP Bank szintén aktív szereplő volt több tranzakcióval.
Történeti szempontból fontos, hogy a 2005–2008 közötti akvizíciós hullámban számos bank – például az Erste és a Raiffeisen – magas áron vásárolt a régióban, amelyek értéke a pénzügyi válság idején jelentősen csökkent. Ez hosszabb időre visszafogta a terjeszkedési kedvet, ami most kezd újra erősödni.
Magyar piac és regionális különbségek
Magyarországon 2024-ben és 2025-ben egyaránt 3–3 bankpiaci tranzakció valósult meg, ahol logikus módon a bankfúzióból létrejött MBH Bank bizonyult a legaktívabb szereplőnek.
A hazai piac legmeghatározó bankjai a Deloitte tanulmánya szerint:
- OTP Bank
- MBH Bank
- KBC
- UniCredit
- Erste
A régión belül ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg. Ukrajnában például számos bank értékesítésre kerülhetne, azonban a jelenlegi geopolitikai környezetben gyakorlatilag nincs vevői kereslet ezekre az intézményekre.
Stratégiai fókusz és méretgazdaságosság
A bankpiaci konszolidáció továbbra is kulcstéma a régióban. A bankcsoportok célja a stratégiai pozícióik erősítése, a nem kellően hatékony vagy kis méretű működések leépítése és a méretgazdaságosság elérése.
A következő időszakban:
- az OTP várhatóan aktív felvásárló marad,
- az MBH rövid távon visszafogottabb lehet,
- más nagy szereplők – például az Intesa vagy a Raiffeisen – tovább keresik a növekedési lehetőségeket.
Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a nem banki pénzügyi szolgáltatók – például lízingcégek és fizetési szolgáltatók – iránt is.
Blokklánc és digitális eszközök
A bankrendszer jövőjét nemcsak a konszolidáció, hanem a technológiai innováció is alakítja. A blokklánc és a kriptoeszközök szerepe az elmúlt években jelentősen felértékelődött.
A piac a web3 irányába mozdul, ahol a felhasználók nemcsak tartalmat fogyasztanak és hoznak létre, hanem digitális eszközöket birtokolnak is.
A bankok világszerte aktívan építik a blokklánc-alapú megoldásokat, három fő területen:
- kriptokereskedés és letétkezelés,
- stablecoinok (blokklánc-alapú, stabil értékű digitális pénzek),
- tokenizáció (valós eszközök digitális „tokenekké” alakítása).
A legnagyobb globális szereplők szerint hosszabb távon a pénz- és tőkepiacok egyre nagyobb része kerülhet blokklánc-alapú infrastruktúrára.
Ezt a trendet erősíti:
- a lakossági és intézményi ügyféligény gyors növekedése,
- a hagyományos bankokból a kriptoszolgáltatók felé áramló tőke,
- valamint a banki stablecoin-kezdeményezések és nemzetközi konzorciumok megjelenése.