Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyon nagy változások zajlanak, a mesterséges intelligencia mindenhova betör, nehéz tartani a tempót. Hogyan látja jelenleg a magyar startup-ökoszisztéma állapotát 2026 elején?
Kettős érzésem van ezzel kapcsolatban. Ha visszanézünk 15-20 évet, amikor a magyar startupvilág első nagy hulláma elindult a Prezi, az Ustream és a LogMeIn felemelkedésével, akkor Magyarország régiós versenyelőnyben volt. Ezek voltak azok a vállalatok, amelyek korán tudtak komolyabb amerikai tőkét bevonni, érdemi nemzetközi működést felépíteni, és megvetni a lábukat San Franciscóban vagy épp Bostonban. Ebben az értelemben valódi úttörők voltak. Persze mindig kérdés, hogy mennyire tekintjük például a LogMeIn-t teljesen magyar sztorinak, hiszen amerikai menedzsmenttel és bostoni központtal nőtt igazán nagyra.
Azóta a régió rengeteget fejlődött, Magyarországnak viszont nem sikerült újabb hasonló volumenű globális sikersztorit kitermelnie. Ettől függetlenül kinőttek új, erős cégek. A második generációból több olyan startup is született, amely már nemzetközi mércével is komoly szereplő, közülük többen cégértékben túl is nőtték az első generáció több szereplőjét.
A globális piaci környezet drasztikusan megváltozott az elmúlt években. Ez hogyan csapódott le itthon?
A Covid utáni válság globálisan is megnehezítette a startupok életét: sokkal drágább lett a növekedési tőke, megváltoztak az értékelési szempontok, a korábbi „növekedés bármi áron” logika helyett ma már sokkal fontosabb a hatékonyság és a profitabilitás felé való közeledés.
Ez komoly visszaesést hozott, de most már vannak visszapattanásra utaló jelek. A teljes befektetési volumen 54 millió euró körül alakult 2024-ben, szemben az előző évi 56 millióval, miközben 2025 első felében a tíz legnagyobb magyar kötődésű kör már 41,2 millió eurót tett ki. A nagyobb körök közül a SEON 2025 szeptemberében 80 millió dolláros Series C-t zárt, a Zocks pedig 2026 januárjában 45 millió dolláros Series B-t jelentett be.
Szóval én összességében bizakodó vagyok. A legjobb jel most az, hogy látszik egy új körforgás: vannak olyan alapítók, akik már építettek sikeres céget és exitáltak, most pedig újra belevágnak. Emellett olyan vezetőket is látunk, akik nagy növekedésű cégeknél szereztek tapasztalatot, majd saját vállalkozást indítanak. Ebbe a körbe illeszkedik például a Kodesage, a Riptides vagy a Mitzu is.
A mesterséges intelligencia egy másik, kevésbé látványos, de annál fontosabb változást is hoz. A tisztán szoftveres, főleg szűk vertikumokra épülő SaaS-cégek esetében jelentősen csökken a belépési küszöb, ma már sokkal könnyebb hasonló termékeket fejleszteni. Emiatt gyengül az úgynevezett „védhetőség” – azaz elvész a startupokat körülvevő „várárok” (moat), ami a tartós versenyelőnyt és a piaci pozíciók megőrzését biztosítaná – ez pedig közvetlenül rontja a startupok tőkevonzó képességét is.
Ezzel párhuzamosan viszont felértékelődik a valódi technológiai mélység, a deep tech és a frontier technológiák szerepe. Erre jó példa az Allonic, amely 2026 februárjában 7,2 millió dolláros pre-seed befektetést vont be a robotikai gyártást újragondoló, úgynevezett 3D Tissue Braiding technológiájára.
Összességében tehát az látszik, hogy bár kevesebb startup indul, azok, amelyek valóban erős technológiával és nemzetközi potenciállal lépnek piacra, már a kezdetektől nagyobb tőkét tudnak bevonni, valamint eleve globális sztenderdek szerint építkeznek.
Ez az ökoszisztéma érettségét jelzi, de elég a kritikus tömeg eléréséhez?
Ez a legnagyobb kihívás, egyszerűen kevés ilyen céget látunk. Akik vannak, azok nagyon izgalmasak, de a volumen alacsony. Ezért is nagyon fontos a példamutatás. Amikor 15 éve kijött a The Social Network, a Facebook történetéről szóló film, akkor hirtelen nagyon menő lett startupot csinálni. Ma szerintem az AI tölthet be hasonló szerepet a fiatalok szemében. Ez viszont azért nehéz, mert Magyarországon az igazán nagy, sokmilliárd eurós globális sikersztorik elmaradtak.
Nézzük meg Észtországot: ott a mindset része és ezért teljesen természetes, hogy egy korai fázisú startup nemcsak fizetéssel, hanem tulajdonrésszel is kompenzálja a munkavállalóit, ezt pedig valódi értékként kezelik. Ennek az az oka, hogy szinte mindenkinek van közvetlen tapasztalata: egy egyetemi ismerős, volt kolléga vagy barát, aki egy startupon keresztül valóban jelentős vagyont épített. Magyarországon ezzel szemben ez még sokszor inkább csak „nice to have” kategória.
Éppen ezért fontosak a régiós konferenciák is. A szilícium-völgyi vagy észt ökoszisztéma nagy előnye, hogy sűrűbb, közelebb vannak egymáshoz a sikertörténetek, több ilyen példát látsz magad körül. A mi régiónk sokkal szegmentáltabb. Kevésbé érzékeljük közvetlenül a szomszédos országok sikersztorijait, pedig ezek is inspirálóak lehetnek. Nem feltétlenül kell hozzá magyar unikornis, hogy egy budapesti alapító elhiggye: innen is lehet világszintű céget építeni.
Emellett a hazai befektetők is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az úgynevezett diaszpóraalapítókra, vagyis azokra a magyarokra, akik mondjuk Londonban vagy az Egyesült Államokban kezdték építeni a karrierjüket, és ott is maradtak. A magyar startupvilágnak fontos része ez a kör is.
Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a szoftverek szerepét és a munkavégzés természetét a startupoknál?
Benne vagyunk egy óriási platformváltásban. Leginkább olyan termékek jönnek most létre, amelyek nem egyszerűen hatékonyabbá teszik a munkavállalókat, hanem bizonyos feladatokat részben vagy akár teljesen ki is váltanak. Az egész globális technológiai piac most arra a feltételezésre épít, hogy a szoftver sokkal több munkafolyamatot tud átvenni, mint korábban, ami már komoly társadalmi kérdéseket is felvethet.
Közben minden hagyományos, AI előtti szoftvercégnek is fel kell készülnie arra, hogy a jövőben nemcsak emberek használják majd a termékeit, hanem különböző AI-ügynökök is. Ez egy alapvető átalakulás.
Mit gondol arról, hogy sokak szerint a most zajló AI-forradalomnak nagyobb hatása van a Covidnál, a 2008–2009-es gazdasági válságnál vagy akár a dotkomlufinál is?
Egyetértek. A Covid a legtöbb startup számára alapvetően inkább pozitív hátszelet jelentett, kivéve persze azokat, akik nagyon erősen fizikai jelenléthez kötött üzletekben voltak. A legtöbb technológiai cégnek hatalmas digitalizációs lökést adott. Talán egy kicsit túl nagyot is: a növekedés egy része a Covid lecsengése után visszaesett, az igazi megtorpanás inkább ezután jött.
Az AI esetében viszont most olyan növekedési pályákat látunk, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Jó példa erre a svéd Lovable, amely nyolc hónap alatt érte el a 100 millió dolláros éves visszatérő árbevételt (ARR), idén februárra pedig már 400 millió dollárnál járt. Ez nagyon jól mutatja, mennyire felgyorsult ez a piac.
Korábban az volt a startupvilág egyik klasszikus mérföldköve, hogy egy cég mennyi idő alatt jut el 1 millió, 10 millió vagy 100 millió dollár ARR-ig. Most viszont azt látjuk, hogy vannak cégek, amelyek ezeket a szinteket nagyságrendekkel gyorsabban érik el, mint korábban bárki. Ez teljesen átírja a befektetői elvárásokat is.
Ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni ezeket a látványos növekedési számokat, mert a klasszikus mutatók – például a marginok – sokszor még nem összevethetők a korábbi szoftvercégek teljesítményével.
Ez a hatékonyság a csapatméretekben is megjelenik?
Abszolút, a legtöbb olyan cég, amely nagyobb leépítést hajtott végre, utólag arról beszél, hogy fele akkora csapattal is képes ugyanazt a teljesítményt hozni, sőt akár még többet is. Ha pedig ezek a csapatok jól kezdik el használni az AI-t, akkor tényleg előfordulhat, hogy gyorsabban és hatékonyabban építenek majd terméket, mint korábban egy sokkal nagyobb szervezet. Sokan beszélnek már komolyan az „egyfős milliárd dolláros cég” lehetőségéről is, ez főleg a fejlesztési területen radikálisan megváltoztatná a hatékonysági viszonyokat.
Ahogy említette, sokan vannak, akik korábban vezető pozíciót töltöttek be nagy növekedésű cégeknél, most pedig megcsinálták a saját cégüket. Lát a fenti „hatékonysági forradalomban” hasonló potenciált, hogy annak következtében még több startup indul el?
Alapvetően igen. Magyarországon eddig a tech-szektorban elérhető magas fizetések visszatartották a tehetségeket az alapítástól, ez egyre kevésbé lesz így. Közben a termékfejlesztés költsége is látványosan csökken, vagyis kisebb csapattal, kevesebb tőkével is el lehet jutni egy működő termékig, ez pedig újabb hullámot indíthat el az alapítói piacon.
