Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Drámai véget vetett az Orbán-korszaknak a Tisza párt vezetője, amit nemcsak Magyarországon, hanem az európai kormányhivatalokban is megünnepeltek, az igazi kihívások azonban csak most kezdődnek – fogalmaz a Kronen Zeitung által idézett elemzés, amely Magyar Péter egyik legfontosabb vállalásáról, az uniós pénzek hazahozataláról szól.
Rögzítik: Magyarország gazdaságilag csődben van, ugyanakkor kétharmados többséggel a Tisza-kormány könnyebben hozzájuthat a magyar GDP 8 százalékát jelentő, körülbelül 20 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.
Már elbuktunk egy rakás pénzt
Felidézik: az Európai Bizottság (EB) által kezelt forrásokat Brüsszel blokkolta a magyarországi jogállamiság megsértései miatt.
Mivel az Orbán-kormány nem teljesítette teljes mértékben a források felszabadításához szükséges feltételeket, Magyarország már véglegesen 1,04 milliárd eurót (~405-416 milliárd forintot), illetve 1,08 milliárd eurót (~421-432 milliárd forintot) veszített az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF) 2024, illetve 2025 végén.
Most akkor mennyi az annyi?
Jelenleg 7,6 milliárd eurónyi (körülbelül 3 ezer milliárd forintnyi) uniós kohéziós politikai alap van még mindig blokkolva, mivel az EB szerint Magyarország megsérti saját Alapjogi Chartáját a gyermekvédelmi törvény révén, amely tiltja a homoszexualitás és a transzneműek kiskorúak előtti ábrázolását és a Pride-felvonulásokat.
A források továbbra is zárolva vannak az akadémiai szabadságot és a menedékjogot fenyegető súlyos kockázatok miatt is. Magyarország további 10,4 milliárd euróra (4 ezer milliárd körül) jogosult az uniós helyreállítási alapból, amelyet egyelőre befagyasztanak – ebből eddig csak 919,6 millió eurót (~360 milliárd forintot) folyósítottak előfinanszírozásként. Az indok az, hogy nem hajtottuk végre az úgynevezett „szuper mérföldköveket” az unió pénzügyi érdekeinek védelme és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében.
Milyen lépések jönnek?
Ahhoz, hogy hazánk megkapja a helyreállítási alapból befagyasztott összeget, először augusztusig be kell nyújtania egy frissített, teljes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet. Erre az uniós partnerek nyitottak, és kíváncsian várják a megvalósítás lépéseit. De az már várható, hogy kétharmados többséggel könnyebb lesz átvinni a parlamenten bizonyos igazságszolgáltatási reformokat is, azaz a cél teljesítése könnyebben elérhető lehet a vártnál.
Példás a lengyel modell
A Tisza elnökének első külföldi kiküldetése Lengyelországba vezet, ami az osztrákok szerint nem véletlen, mivel jó modell. A hatalomváltás és a nemzeti-konzervatív PiS-kormány 2023 végi megbuktatása után ugyanis az EB gyorsan cselekedett az új, Európa-párti kormány mellett. Mindössze két hónappal később a brüsszeli hatóság jóváhagyta mintegy 137 milliárd euró felszabadítását Lengyelország számára, amelyet ott is a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt fagyasztottak be. A pénzt úgy kapták meg, hogy a szükséges reformokat még nem hajtották végre. Ráadásul, három hónappal később visszavonták a jogállamiság megsértése miatt indított 7. cikkely szerinti eljárást is, azóta csak Magyarország nyakába zúdult ilyen döntés.
