2026 februárjában a kiskereskedelem forgalmának volumene – a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt – 3,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal bővült az értékesítés volumene.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal magasabb volt az előző havinál. 2026 január-februárjában a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztítva – 3,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteké 4,3 százalékkal csökkent.
Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 9,6 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,8 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,9 százalékkal, a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk-üzletekben 2,6 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletekben 2,5 százalékkal, míg a bútor- és műszakicikk-üzletekben 2,0 százalékkal nőtt. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 6,4 százalékkal nőtt.
2026 februárjában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1484 milliárd forintot ért el.
Ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, míg 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
Bizonytalan fogyasztás, korlátozott mozgástér
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a februári kiskereskedelmi forgalomnövekedés ellenére a lakossági fogyasztás továbbra sem tart lépést a reálkeresetek bővülésével, amit az alacsony inflációs környezet és a választások előtti intézkedések – adókedvezmények, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz – sem tudtak érdemben felpörgetni. Az OKSZ szerint a fenntartható árstabilitást hosszabb távon kizárólag a verseny erősítése biztosíthatja, miközben a külső kockázatok – például az energiaárak alakulása vagy a forint gyengülése – továbbra is lefelé húzzák a fogyasztói várakozásokat.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a béremelések, adócsökkentések és árkorlátozó intézkedések együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a családok egyre több elkölthető jövedelemmel rendelkezzenek.
