Lerántotta a leplet legújabb adatsoráról az Eurostat, amelyik rögtön húsvét után arról számolt be, hogy
tavalyelőtt a 65 évnél idősebb emberek 60 százaléka nem ítélte jónak egészségi állapotát.
Ami a pontos számokat illeti, az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2024-ben az EU lakosságának több mint kétharmada (68,5 százalék) nagyon jónak vagy jónak ítélte egészségi állapotát, emellett az emberek 8,5 százaléka rossznak vagy nagyon rossznak, a fennmaradó 23,0 százalék pedig közepesnek minősítette egészségét. Nem meglepő módon 65 éves korig a legtöbb ember nagyon jónak vagy jónak ítélte egészségi állapotát. Ez az arány a 16 és 24 év közöttiek körében 91,3 százalék volt, majd az 55-64 évesek körében fokozatosan 61,1 százalékra csökkent, a 65 éves és idősebb emberek körében 40 százalék ítélte nagyon jónak vagy jónak egészségi állapotát.
Bár elsőre nem feltétlenül gondolnánk, mely tagállam került a dobogó legfelső fokára, mégis a 65 éves és idősebb lakosság körében Írországban volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik egészségi állapotukat nagyon jónak vagy jónak értékelték (62,0 százalék), ezt követte Belgium (57,4 százalék) és Luxemburg (56,8 százalék). Ezzel szemben a skála másik vége nem fest túl rózsásan: Litvániában az idősebb lakosságnak csak 12,5 százaléka, Lettországban 13,1 százalék, Portugáliában pedig 19,1 százalék tartotta egészségi állapotát nagyon jónak vagy jónak.
Magyar szemmel nézve azonban lelombozó hír, hogy Magyarországon is csupán 24,7 százalékot képvisel azon nyugdíjaskorúak aránya, akik valamennyire jónak ítélik saját egészségügyi állapotukat.
Hogyan alakult az idősek egészsége az országonkénti önbevallás alapján?
Most lássuk, mi is változott 2010 óta, a mögöttünk hagyott másfél évtized leforgása alatt:
Az önmagát jó vagy nagyon jó egészségi állapotúnak ítélő 65 év felettiek aránya az EU-ban, 2024
(százalék)
| Tagállam | százalék | None |
|---|---|---|
| Írország | 65,1 | None |
| Svédország | 60,9 | None |
| Hollandia | 58,1 | None |
| Dánia | 56,3 | None |
| Luxemburg | 48,0 | None |
| Belgium | 47,3 | None |
| Ausztria | 38,4 | None |
| Németország | 38,0 | None |
| Spanyolország | 35,5 | None |
| Franciaország | 35,1 | None |
| Finnország | 34,2 | None |
| Görögország | 33,4 | None |
| EU (2020-tól) | 32,0 | None |
| Ciprus | 30,6 | None |
| Málta | 27,3 | None |
| Olaszország | 26,5 | None |
| Szlovénia | 26,2 | None |
| Csehország | 20,3 | None |
| Románia | 19,9 | None |
| Horvátország | 17,0 | None |
| Bulgária | 16,9 | None |
| Észtország | 14,7 | None |
| Szlovákia | 14,3 | None |
| Magyarország | 11,4 | None |
| Lengyelország | 11,4 | None |
| Portugália | 11,2 | None |
| Lettország | 10,8 | None |
| Litvánia | 5,9 | None |
Az önmagát jó vagy nagyon jó egészségi állapotúnak ítélő 65 év felettiek aránya az EU-ban, 2024
(százalék)
| Tagállam | százalék | None |
|---|---|---|
| Írország | 62,0 | None |
| Belgium | 57,4 | None |
| Luxemburg | 56,8 | None |
| Dánia | 56,4 | None |
| Hollandia | 55,5 | None |
| Svédország | 54,6 | None |
| Finnország | 48,3 | None |
| Ausztria | 47,8 | None |
| Málta | 45,6 | None |
| Görögország | 45,1 | None |
| Spanyolország | 44,4 | None |
| Franciaország | 44,2 | None |
| Olaszország | 42,7 | None |
| EU (2020-tól) | 40,0 | None |
| Szlovénia | 37,1 | None |
| Németország | 36,6 | None |
| Ciprus | 36,4 | None |
| Bulgária | 28,5 | None |
| Csehország | 28,3 | None |
| Lengyelország | 27,9 | None |
| Horvátország | 27,6 | None |
| Románia | 26,3 | None |
| Magyarország | 24,7 | None |
| Észtország | 24,5 | None |
| Szlovákia | 23,6 | None |
| Portugália | 19,1 | None |
| Lettország | 13,1 | None |
| Litvánia | 12,5 | None |
Amint az kiolvasható, 15 esztendő arra volt elegendő, hogy bár nem abszolút utolsók vagyunk, de így is
a hatodik legkedvezőtlenebb adattal rendelkezünk az uniós mezőnyben.
Trendek terén azonban az látható, hogy valamelyest javult az egészségről alkotott szubjektív megítélése a mindenkori magyar időseknek: 11,4-ről 24,7 százalékra. Ám EU-s összevetésben még mindig bőven van hová felzárkóznunk.
Az európai idősek egészségmegítélésében szemet szúr, hogy bár az írek megőrizték helyüket az élen, de miközben 2010-ben még a svédek és a hollandok töltötték be a második és harmadik helyezett szerepét, addig mostanra már az ötödik és hatodik helyre szorultak vissza – gyakorlatilag helyet cserélve a luxemburgi és a belga időstársaikkal a sorban.
A sereghajtók között is felfedezni minimális átrendeződést: az utolsó három tagország maradt a helyén, ám Magyarország a hátulról ötödik helyett immár a hatodik lett, közvetlenül az észteket és a szlovákokat megelőzve. A korábban mögöttünk volt lengyelek pedig már a középmezőnyt kezdték el közelíteni az unióban.
Az önmagát jó vagy nagyon jó egészségi állapotúnak ítélő 65 év felettiek arányának alakulása az EU-ban, 2005–2024
(százalék)
| None | Málta | Lengyelország | Olaszország | Finnország | Magyarország | Görögország | Bulgária | Szlovénia | Horvátország | Belgium | Észtország | Ausztria | Szlovákia | Franciaország | Spanyolország | Luxemburg | EU (2020-tól) | Csehország | Portugália | Litvánia | Románia | Ciprus | Lettország | Dánia | Németország | Hollandia | Írország | Svédország | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2005 | 28,8 | 9,2 | 17,5 | 37,8 | 8,2 | 37,8 | 15,1 | 20,1 | n. a. | 46,3 | 13,7 | 36,0 | 8,9 | 32,9 | 29,0 | 45,0 | n. a. | 14,6 | 7,4 | 7,0 | 20,5 | 27,4 | 5,8 | 56,0 | 29,3 | 51,8 | 58,9 | 54,4 | |
| 2010 | 27,3 | 11,4 | 26,5 | 34,2 | 11,4 | 33,4 | 16,9 | 26,2 | 17,0 | 47,3 | 14,7 | 38,4 | 14,3 | 35,1 | 35,5 | 48,0 | 32,0 | 20,3 | 11,2 | 5,9 | 19,9 | 30,6 | 10,8 | 56,3 | 38,0 | 58,1 | 65,1 | 60,9 | None |
| 2015 | 28,5 | 15,7 | 27,7 | 47,3 | 15,0 | 37,3 | 19,5 | 30,9 | 16,3 | 52,6 | 15,1 | 42,9 | 19,1 | 41,9 | 39,5 | 46,5 | 35,6 | 23,7 | 12,0 | 5,7 | 21,2 | 41,8 | 8,4 | 59,7 | 40,9 | 59,4 | 65,1 | 63,1 | |
| 2024 | 45,6 | 27,9 | 42,7 | 48,3 | 24,7 | 45,1 | 28,5 | 37,1 | 27,6 | 57,4 | 24,5 | 47,8 | 23,6 | 44,2 | 44,4 | 56,8 | 40,0 | 28,3 | 19,1 | 12,5 | 26,3 | 36,4 | 13,1 | 56,4 | 36,6 | 55,5 | 62,0 | 54,6 |
Az is kiviláglik, hogy az elmúlt húsz évben az olaszoknál történt a legnagyobb előrelépés, több mint 25 százalékponttal javítottak a korábbi értékükön, miközben mindegyik tagállamban sikerült valamekkora mértékben javítani az idősebbek egészségérzetén.
Térképen szemléltetve világosan kirajzolódik, hogy a fenti szempontok alapján a kontinens keleti karéja elég erőteljesen lefelé tendál – ahogy a Balkán és Portugália is –, ugyanakkor az északnyugati szegletben meglehetősen stabil egészségnek örvendhetnek az ott élő szépkorúak.
A V4-ek regionális dimenziójában feltűnő, hogy közvetlenül a csehek mögé jutott a lengyel adat, a szlovákok egészségmegítélése pedig lecsúszott a magyaroké mögé. Így a hazai adat – bár megduplázta a 15 évvel ezelőtti arányt – továbbra is a második leggyengébb a visegrádi országok körében, csak épp a lengyelek óriásit, több mint duplájára javítottak a korábbi arányukon, míg északi szomszédunknál hiába a javulás, mégis relatíve, földrajzi összehasonlításban alulmaradtak.
Érdekesség, hogy majdnem mindegyik uniós tagállam valamennyit javítani tudott másfél évtized alatt ezen a szubjektív mutatón, és a máltaiak mind közül a legkiugróbb mértékben: a mediterrán szigetország több mint 18 százalékponttal erősítette korábbi arányát. A már említett lengyelek a második helyre jutottak e sorban, 16,5 százalékponttal javították, rögtön utánuk az olaszok pedig 16,2 százalékponttal emelték korábbi eredményüket. A szubjektív egészségérzetben történő legszerényebb előrelépést a dánok (0,1 százalékpont) könyvelhették el – habár ők alapból viszonylag magas bázisról indultak. A négy kivétel Svédország, Írország, Hollandia és Németország, amely országokban 1,4 és 6,3 közti visszaesés játszódott le.
Ami pozitívumként detektálható, hogy
Magyarországon az érintettek aránylag optimistán látják a helyzetüket: uniós összehasonlításban az ötödik legnagyobb – 13,3 százalékpontnyi – javulás zajlott le nálunk.
Bár azt is meg kell jegyezni, hogy az európai uniós átlag kerek 8 százalékponttal tornázta fel magát 2010 és 2024 között.
Egymillióan elkerülhették volna a bajt EU-szerte, de itthon is rengetegen megúszhatták volna
Noha e téren csak 2023-ról állnak rendelkezésre adatok, de tengernyi haláleset elkerülhető betegségek következtében történt uniós szinten.
Az szintén az Eurostat egyik közelmúltbeli, kifejezetten a nyugdíjastársadalmat érintő adatcsokrából derült ki, hogy 2023-ban az EU-ban a becslések szerint 1 millió 75 év alatti ember halt meg olyan betegségekben és állapotok miatt, amelyek kezelhetők vagy megelőzhetők lettek volna.
Ez ugyan tíz éves távlatban némi javulást jelent, de a szám továbbra is rendkívül magas.
A magyar adat arányaiban még tragikusabb az uniós átlagnál: csaknem 45 ezer hazai haláleset lett volna megelőzhető vagy kezelhető.
Ha mélyebbre ásunk, láthatjuk, hogy a magyar halálozási ráták szinte minden vezető halálok esetében drámaian meghaladják az uniós átlagot: a szívkoszorúér-betegség okozta halálozás százezer lakosra vetítve háromszorosa, a tüdőrák kétszerese, az alkohollal összefüggő halálesetek aránya pedig közel háromszorosa az EU-s átlagnak. Az elkerülhető halálesetek arányában Magyarország a második legrosszabb helyen áll az EU-s mezőnyben, és a százezer lakosra vetített 472,7-es rátájával csak Lettországot (498,5) körözi le, a legjobb mutatókkal azonban Ciprus (152,6), Luxemburg (157,6) és Olaszország (160,3) bír.
