Váratlan időzítéssel érkezett Budapestre J.D. Vance, ami azonnali találgatásokat indított el: vajon rejtett politikai üzenet is áll a háttérben? Az amerikai alelnök magyarországi látogatása mellett Trump Iránnak adott ultimátumáról és az amerikai katonák esetleges érkezéséről is kérdezte az Economx Csizmazia Gábort, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársát.
− Az amerikai alelnök a magyarországi választások hetében tett látogatást Budapesten. Ez egy bevett gyakorlat vagy egy különleges alkalom az Egyesült Államok részéről?
− Annak ellenére, hogy amerikai kormányok korábban, ilyen-olyan módon, többször is volt, hogy egyértelművé tették, hogy más országok választásában kit preferálnak, melyik jelöltet, de ennek különböző módjai vannak, mondjuk nem látogat el az adott országba az amerikai tisztviselő, hanem mondjuk egy beszédben megemlíti, vagy félreérthetetlen célzást vagy utalást tesz. Ilyen értelemben J.D. Vance látogatása egy ritka, inkább különleges alkalomnak számít.
− Mennyit veszíthet vagy nyerhet Amerika akár mozgástérben is, ha marad Orbán Viktor kormánya, vagy ha kormányváltás lesz?
− Látszik, hogy az amerikai kormányzat nem feltétlenül erőlködik azon, hogy az európai kívánalmaknak, akár tagállami, akár közösségi kívánalmaknak maradéktalanul megfeleljen. Ilyen értelemben, hogyha változás történik egyik vagy másik európai uniós tagállamban, az amerikai mozgástéren érdemben nem változtat.
Az más kérdés, hogyha egyébként van egyértelmű preferenciája az amerikai kormányzatnak, és ez adott esetben mondjuk nem sikerül, akkor értelemszerűen diplomáciailag kellemetlen lehet az amerikai félnek, de mivel ekkora az aszimmetria, ezért alapvetően ez kevésbé érződik.
− Mennyire vehetjük komolyan Donald Trump hétfőn adott 48 órás ultimátumát? Beválthatja pusztító ígéretét az amerikai elnök?
- Szerintem sokan nem tudatosították, de az Egyesült Államok eddig tulajdonképpen hátrakötött kézzel harcolt, kifejezetten korlátozott csapásokat hajtott végre. Ilyen értelemben minőségi változást jelent, ha Donald Trump valóban beváltja ígéretét, és hát van okunk azt hinni, hogy beváltja, és nagyobb nyomás alá akarja helyezni az iráni vezetést.
− Felmerült-e mostanában, hogy a Trump részéről esetleg a Németországból kivonnni szándékozott amerikai erők egy részét áthelyezik Magyarországra?
– Azt nem tudjuk, hogy Magyarországra helyeznék-e át őket, ha megtörténne a kivonás. Korábban volt erre példa még az első Trump-ciklus végén, amikor szintén bejelentette Donald Trump, hogy a Németországban tartott amerikai katonáknak egy részét kivonná az országból, és akkor például voltak olyan hírek, hogy annak egy részét Lengyelországba helyezik, illetve a NATO keleti szárnyára. Úgyhogy elképzelhetőnek tartom, hogyha Németországból vonnak ki amerikai katonákat, akkor annak egy részét kelet-közép-európai tagállamokon belül helyeznék el.
Alapvetően az a kérdés, hogy a Pentagon a számításai szerint, hol lenne a legnagyobb szükség rájuk. Ezt még biztosan nem tudjuk. Azt tudom valószínűnek, hogy az amerikai katonák egy részét, akiket kivonnának mondjuk bármelyik nyugat-európai bázisról, annak egy részét bent tartanák Európában, de egy kelet-közép-európai országba küldenék, és az első ciklus alapján vagy tapasztalatai alapján a lengyelek a legvalószínűbbek vagy a baltiak.
