BUX 138901.29 0,12 %
OTP 44990 1,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Rezsistop: nem mindenkinek jár ugyanannyi

A januári hideg miatt biztosított rezsistop mindenkinek egységesen 30 százalékos díjkedvezményt biztosít a fűtésszámlából. A százalékos meghatátozás miatt jelentős eltérések lehetnek, hogy egy-egy háztartást mekkora támogatásban részesül.

2026. február 24. kedd, 12:01

Fotó: Getty Images / NurPhoto / Jakub Porzycki
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A rendkívül hideg időjárás miatt januárban többet kellett fűteni, az Orbán-kormány pedig ezért – mint ismert – rezsistopot vezetett be, amely egyszeri, 30 százalékos mennyiségi kedvezményt jelent minden lakossági ügyfélnek a fűtési célú földgáz- vagy villamosenergia-fogyasztásra.

Első hallásra ez egy kedvező döntésnek tűnik, ugyanakkor a százalékos támogatás azt jelenti, hogy mindenki a rezsiszámlája 30 százalékát takarítja meg egy hónapig az állami támogatás révén.

Ha valakinek egy hónapban 20 ezer forint a fűtésre fordított költsége, akkor 30 százalékos támogatás mellett 6 ezer forintot spórol. Ugyanez az arány egy nagyobb, drágább ingatlan esetén, ahol a rezsi például 40 ezer forint, 12 ezer forint a megtakarítást – tehát háromszor annyi, mint a kisebb lakásban élő családoknál.

Ez az arányosítás miatt a támogatás valójában regresszív hatású lehet a központi költségvetés szempontjából: a nagyobb fogyasztású (és sok esetben gazdagabb) háztartásoknak sokkal nagyobb összeg jut, miközben az alacsonyabb jövedelmű családok relatív szinten kevesebb támogatást kapnak, noha az ő pénztárcájuk számára a rezsikiadás sokkal érzékenyebb terhet jelent.

Az egyenlő százalékos támogatás nem veszi figyelembe a háztartások jövedelmi helyzetét. Pont úgy ahogy például az anyák szja-kedvezményével is különbséget tesznek gyermek és gyermek között: azoknak a gyerekeknek és családoknak adnak több pénzt, akik egyébként is jobban élnek. Erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet