Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos importvámot rendelt el bizonyos nagy teljesítményű mesterségesintelligencia-chipekre, köztük az Nvidia H200 és az AMD MI325X típusokra, nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva; az intézkedés célja az amerikai félvezetőgyártás ösztönzése és a külföldi - elsősorban tajvani - függőség csökkentése.
A Fehér Ház által közzétett elnöki rendelet egy kilenc hónapos vizsgálatot követ, amely a kereskedelembővítési törvény (Trade Expansion Act) 232. szakasza alapján zajlott. A vám a meghatározott teljesítményküszöböt elérő csúcskategóriás félvezetőkre és az azokat tartalmazó eszközökre vonatkozik. A dokumentum szerint az Egyesült Államok jelenleg a számára szükséges chipek mindössze alig 10 százalékát gyártja belföldön, ami "jelentős gazdasági és nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.
A Fehér Ház tájékoztatója hangsúlyozza, hogy
A rendelet széles mérlegelési jogkört ad a kereskedelmi miniszternek további mentességek megadására.
A mostani döntés illeszkedik a Trump-adminisztráció szélesebb vámoffenzívájába, amelynek célja az amerikai gyártás erősítése. Bár az olyan amerikai vállalatok, mint az Nvidia, az AMD és az Intel tervezik a világ élvonalába tartozó chipeket, a gyártás túlnyomó része továbbra is külföldön, elsősorban a tajvani TSMC-nél zajlik.
A bejelentést követően az érintett gyártók részvényei enyhén gyengültek a tőzsdezárás utáni tőzsdén kívüli kereskedésben. Az AMD a Reuters hírügynökséggel közölte, hogy mindig az érvényes törvények alapján jár el, míg az Nvidia nem reagált azonnal a megkeresésre.
Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok egyelőre eláll a kritikus nyersanyagokra - így a ritkaföldfémekre és a lítiumra - kivetendő vámoktól, és helyette tárgyalásokkal kívánja biztosítani az ellátást nemzetközi partnereitől.
<section class="whitespace-pre-wrap">Trump utasította Jamieson Greer kereskedelmi főképviselőt és Howard Lutnick kereskedelmi minisztert, hogy kezdjenek tárgyalásokat szövetséges és "hasonlóan gondolkodó" országokkal az import feltételeinek módosításáról. A cél, hogy a behozatal ne veszélyeztesse az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és a megállapodásokban szerepeljenek árpadlók (minimumárak) a kritikus nyersanyagokra. Trump jelezte: hat hónapon belül eredményt vár; kudarc esetén minimumimport-árakat vagy más lépéseket is mérlegel.
A lépés a kereskedelmi minisztérium ajánlását követi. Lutnick jelentése szerint az USA túlzottan függ külföldi forrásoktól, hiányzik a biztonságos ellátási lánc, és fenntarthatatlan árvolatilitás jellemzi a piacot - mindez "jelentős nemzetbiztonsági sebezhetőséget" teremt. Az elnöki rendelet hangsúlyozza: az önmagában nem elég, ha a kitermelés belföldi, amennyiben a feldolgozás továbbra is külföldtől függ.
A Fehér Ház közvetlenül nem nevezte meg Pekinget, de az intézkedés hátterében Kína feldolgozási dominanciája áll: az ország a ritkaföldfémek bányászatának mintegy 70, finomításának pedig közel 90 százalékát ellenőrzi világszerte, és ezt egyre inkább gazdasági-diplomáciai befolyásként használja. A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a csúcstechnológiák és fegyverrendszerek gyártásában.
A G7 pénzügyminisztereinek washingtoni egyeztetésén már felmerült a javaslat. Hétfőn Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter olyan országok képviselőivel tárgyalt az ellátási láncok biztosításáról és diverzifikálásáról, mint Ausztrália, India, Mexikó és Dél-Korea.
A döntés egyben elodázza a vámokról szóló határozatot egy érzékeny időszakban, amikor az amerikai Legfelsőbb Bíróság vizsgálja Trump vámintézkedéseinek jogszerűségét. Elemzők szerint ugyanakkor a lépés feszültséget okozhat a hazai bányászati ágazatban, mivel nyíltan elismeri az USA önellátási hiányát a kritikus ásványok terén - mutat rá beszámolójában az MTI.
a vámok szűk körre korlátozódnak: nem vonatkoznak az amerikai adatközpontok számára importált chipekre, a startupokra, a nem adatközponti fogyasztói és polgári ipari felhasználásra, valamint az amerikai közszféra beszerzéseire.
