Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mészáros Lőrincék magángépe egy órával azután tűnt el a nyilvános repüléskövető adatbázisokból, miután felszállt Honoluluból – számolt be róla Hadházy Ákos független képviselő nyomán az Economx. Az üzletemberhez és feleségéhez, Várkonyi Andreához köthető OE-LOT lajstromjelű Bombardier Global 6500 még az óévben, december 30-án indult el Budapestről Los Angelesbe, majd onnan Honoluluba. A Bombardier helyi idő szerint kedden 9 órakor szállt fel, és délnek indult, azonban egy órával később nyoma veszett a Csendes-óceán felett.
„Egyáltalán nem biztos, hogy ha egy repülőgépet nem látni a flightradarhoz hasonló oldalakon, akkor kikapcsolták annak a jeladóját”
– kezdte az Economxnak Varga G. Gábor légi közlekedési szakújságíró. Az Egek Ura Blog alapítója szerint az esetek nagy többségében nem is ez van a jelenség mögött. Ugyanis ezek az oldalak a repülőgépek jeladóiból (ADS-B) származó adatokból képezik le az általunk látottakat. Ilyen jeleket a légi közlekedés professzionális szereplői és az amatőr „adatvevők” táplálnak be egy felhő alapú rendszerbe.
„A Flightradarhoz hasonló oldalak ugyanabból az adatforrásból származnak és generálják a közönségnek mutatott útvonalakat. Tehát nem a transzponderek jeleit mutatják úgymond élőben” – mondta Varga a járatok követésére használt oldalak működéséről.
Aki nem akar látszódni a térképen, az nem is fog
A szakértő elmondta azt is, hogy a légi járműveket üzemeltetők, különösen „a private jet üzemeltető cégek tudják, hogy kiket kell megkeresni ahhoz, hogy adott esetben egy repülőgépről származó adatokat egyáltalán ne, vagy csak részlegesen dolgozzák fel ezek a rendszerek”.
Varga egy friss példát is hozott: amikor Maduro elfogását követően az Egyesült Államokba szállították a venezuelai diktátort, az őt szállító katonai gép útvonala is korlátozottan volt látható a nyilvános oldalakon – sem az útvonalát, sem a kiindulási- és célállomást, sem pedig a repülőgép alapvető egyedi jelzéseit nem lehetett látni teljeskörűen.
És nem kell ahhoz katonai akció, hogy egy magángép-üzemeltető megfeleljen a megrendelői igényeknek. Ezek a cégek ugyanis tudják, hogyan kell láthatatlanná válni. Varga ugyanakkor hozzáteszi, hogy
csak különleges megrendelői igények esetén élnek ezzel a lehetőséggel, egyrészt, mert meglehetősen körülményes szervezést igényel, másrészt „drága” is.
A transzponderek szabályozásáról elmondta, hogy a légi jog és nemzetközi egyezmények szerint „ezeknek a berendezéseknek működniük kell, hiszen a biztonságos légi közlekedés alapfeltételét jelentik”. Varga G. Gábor szerint is lehetnek kivételt képező légterek, vagy különleges esetek, amikor egy veszélyes légtérben épp a jeladó kikapcsolása garantálhatja egy repülőgép biztonságát, de ez igen ritka. „A jeladó kikapcsolása amúgy sem jelenti azt, hogy az a repülőgép láthatatlan marad, mindössze azt, hogy korlátozottan oszt meg magáról adatokat a repülőgép” – tette hozzá a szakértő.
